Athén, 2014. október 22., szerda (MTI) – Megtalálták a fejét a már korábban feltárt két fej és szárny nélküli szfinx egyikének a régészek a Nagy Sándor (III. Alekszandrosz – Kr.e. 356-323) makedón uralkodóhoz köthető monumentális sír harmadik kamrájában az észak-görögországi Amphipolisz ókori város közelében.
A sírhely bejáratát őrző szfinx feje kitűnő állapotban került elő, mindössze az orrán vannak minimális letöredezések.
A 60 centiméter magas emberfej a bejárat keleti oldalán ülő oroszlántesthez illeszkedik. A márványfejet díszítő göndör hajkorona, amelyet fehér szalag ölel körbe és a mitikus lény bal vállára omlik, vörös szín nyomait őrzi. A hajkorona tetején rövid oszlopszerű alakzat magasodik. A régészek kivételes műalkotásnak nevezték a szobrot.
A fejet 15 centiméterrel a föld alatt találták meg a sírhely harmadik kamrájában, a szfinx szárnyának néhány darabjával együtt. A görög kulturális minisztérium közleménye szerint a régészek mostanra feltárták a sírhely tetejétől számítva 5,20 méteres mélységben lévő 4,5 x 6 méteres alapterületű harmadik kamra egészét. Az elkövetkező napokban a szakemberek eltávolítják a lehulló mészkövet a harmadik kamra belsejéből, hogy feltárják egy újonnan felfedezett kapu részeit.
A régészek 2012-ben kezdték el feltárni az Amphipoliszhoz közeli területet és idén augusztusban találták meg a temetkezési hely bejáratát. A titokzatos sírhely a legnagyobb, amelyet ez idáig Görögországban találtak, feltárásán augusztus közepe óta dolgoznak nagy erőkkel. A két szfinxen kívül a szakemberek ez idáig egy ritka motívumú mozaikpadlót, egy ötméteres oroszlánszobrot és két kariatidát is találtak.
A sír keletkezési idejét a Kr.e. 4. század utolsó negyedére teszik a régészek, amiből sokan arra következtetnek, hogy gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó, fontos személy lehetett.
A kulturális minisztérium szerint az elmúlt négy évben Görögország nagyjából 600 ezer eurót (184 millió forint) fektetett az ásatási munkálatokba – jelentette a Hszinhua hírügynökség. A görög és külföldi szakértők szerint a temetkezési helyen feltárt leletek hatalmas értékkel bírnak és jelentős hatással lesznek az ország turistaforgalmára a következő években.
A kulturális minisztérium becslései szerint 2010 és 2013 folyamán az állam 240 ezer euróval támogatta az ásatási munkálatokat. Idén a minisztérium további 150 ezer euróval segíti a feltárást, amelynek finanszírozásába a görög nemzeti bank (150 ezer euró), a DESFA gázvezeték-üzemeltető (35 ezer euró) és a Hellenic Petroleum olajfinomító (25 ezer euró) is beszállt.
MTI