A meteorológusok előrejelzése szerint a tél már kezdi kiadni utolsó leheletét, és hamarosan tavaszias idővel lehet számolni. Ez jó hír a szabadba vágyóknak, viszont sokaknak a tavaszi munkálatok kezdetét jelenti. Ez utóbbi sorba tartozik a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) is, amelynek alkalmazottjai a háztartásokban keletkező nagydarabos hulladékokat és a feleslegessé vált használati tárgyakat szállítják el évente egyszer, külön díj fizetése nélkül. Munkájukról Szűcs Panni szóvivőnél érdeklődött az MTI-Press.
– Mekkora kapacitást igényel társaságuktól a lomtalanítás lebonyolítása?
– A lomtalanításra naponta átlagosan 20-21 célgéppel vonulunk ki. A munkában hétköznap mintegy száz, a hétvégi egynapos kerületek esetén – mint például az I., az V. és a VII. kerületben – mintegy 160-180 fő vesz részt. Egy részük az elszállítást, a másik hányada az azt követő takarítást végzi.
– Az önök megítélése szerint mennyire nevezhető tudatosnak a magyar lakosság a kihelyezett lomok összetételéből kiindulva?
– Sajnos a lomok mellett még mindig sok az olyan háztartási jellegű hulladék, amelyet a rendszeres hulladékelszállítás során a tartályokba is bele lehetne rakni. A veszélyes hulladékok esetében határozottan javuló tendenciáról számolhatunk be, mert egyre nagyobb mennyiséget adnak le a kijelölt helyeken. Tavaly már több mint háromszáztíz tonna veszélyes hulladékot vettünk át.
– Mennyi lomot szoktak évente begyűjteni, és milyen tendencia figyelhető meg?
– Az éves mennyiség tekintetében megállapítható, hogy az nyomon követi a lakosság gazdasági helyzetét. Míg a gazdasági válság előtt 2008-ban több mint 400 ezer köbméter lomot gyűjtöttünk össze, ez a múlt évre húsz-huszonöt százalékkal zsugorodott.
– Van-e különbség a belső és külső kerületek közötti lomtalanítás között?
– Jelentős különbség nem annyira a külső és belső kerületek között van, hanem inkább az egyes kerületek lakosságának eltérő vásárlóereje az, ami kimutatható. A jelentősebb átlagjövedelemmel rendelkező kerületekben inkább dobnak ki mások által még használhatónak mondható tárgyakat.
– Előfordult-e már, hogy valami rendkívülinek nevezhető, értékesebb tárgyat helyeztek ki?
– Az utóbbi években nem igazán találkoztunk olyan esettel, hogy valamilyen értékesebb tárgy került volna a begyűjtést végző munkatársaink kezébe. Ennek persze részben az is az oka, hogy a lomokat a helyszínre érkezés előtt általában mások már átrostálták és kiválogatták, ami kellett nekik.
Forrás: mti