Az oktatásügyi tervek, a devizahitelesek problémái és a lex Biszku töltötte ki a napirend előtti felszólalásokat a parlament szerdai ülésnapján.
Latorcai János házalelnök rövid, halottak napi megemlékezésével kezdték a parlamenti napot, majd Tarnai Richárd (Fidesz) szólalt fel az élelmiszer-biztonság ügyében. „Nem azt szeretnénk, hogy rettegjenek a cégek, hanem hogy ne lehessen forgalomba hozni adott esetben 11 éve lejárt termékeket” – mondta a politikus, említve, hogy egy nagyáruházban 3 napja lejárt sajthoz akciósan 2 napja lejárt somlóit lehetett ajándékba kapni. Úgy fogalmazott, a sajtó jól vizsgázott a helyzetben. A kormány nevében Cséfalvay Zoltán, a gazdasági tárca államtitkára válaszolt neki. Jelen pillanatban áll kidolgozás alatt a 2012-es fogyasztóvédelmi törvény, 2011 első félévében 38 ezer ellenőrzés, előző évben 53 ezer ellenőrzés volt, jól látszik a növekmény – sorolta.
Oktatásügyi adok-kapok
Tarnait Osztolykán Ágnes (LMP) időt túllépő, Diáklázadás című szónoklata követte. Szerinte a kormány 29 milliárdot akar spórolni a felsőoktatáson. Reményét fejezte ki, hogy a budapesti tömegdemonstráció csak a kezdet. „Minden esély megvan, hogy nagyszüleik is kimenjenek az utcára; lehet más a felsőoktatás” – fogalmazott, hozzátéve, a Fidesz „retteg” a dühös hallgatóktól, a hallgatók orrára csapja az egyetem kapuit. A kormány részéről Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár válaszolt: „Egyetlen olyan terv sincs, hogy az ön által említett diplomásarányszámot a kormány le akarná szorítani” – kezdte a szakpolitikus, folytatva, őt is egy szülő nevelte föl harmadmagával, mégis tudott tanulni. Rámutatott, a jelenlegi beiskolázási arányszámok megmutatják, még magasabb is lesz a diplomások száma, mint amit az EU elvár. A párbeszéd hiányára reagálva kijelentette: 23 olyan tétel van a felsőoktatási törvény koncepciójában, amit a hallgatói önkormányzatok kérésére vettek be, s kérte, egy politikus ne álljon egy lázadás oldalára.
Ugyanebben az ügyben szólt napirend előtt Hiller István (MSZP) volt oktatási miniszter is, aki szerint szűkül az oktatáshoz való hozzáférés joga, csökken az állami felsőoktatási helyek száma. Sérelmezte, hogy lecsökkentik a tankötelezettség felső korhatárát 16 évre, és azt is, hogy nem látszik a tanári béremelés a tervekben, ezért követelte, a kormány vonja vissza a koncepciót. Felszólalására ugyancsak a KDNP-s államtitkár válaszolt: szerinte amit Hiller István huzavonának nevez, az egy egyéves egyeztetési folyamat, amit kár volna semmivé tenni a köznevelési és felsőoktatási koncepció visszavonásával. Megjegyezte, a közoktatási ráfordítás jövőre 6 százalékkal növekszik, szemben a szocialista kormányok idején tapasztalt, évenkénti tízmilliárdos elvonással. A pedagógusok béremelését kijelentése szerint pedig a 2013-ban bevezetendő pedagógus-életpályamodell biztosítja majd, a 16 éves tankötelezettségi korhatárt pedig egy jogi lehetőségnek nevezte azok számára, akik ennyi idős korukban már nem tudnak vagy nem szeretnének tanulni.
Vona maszatolót lát
A devizahitelesek gondjai miatt szólalt fel Vona Gábor jobbikos frakcióvezető, aki szerint a kormány képtelen megbirkózni ezzel a problémával. „Az árfolyamgátat a végtörlesztés lehetősége tette értelmetlenné, átgondolatlan, amit csinálnak” – jelentette ki Vona. A nemzeti eszközkezelőt kormányzati maszatolónak nevezte, majd közölte, hogy a devizaadósság „pilótajátékából” mindenkit ki kell segíteni, csak nem mindegy, milyen sorrendben. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában rámutatott: az elmúlt másfél évben valamennyi devizaadós bajára megoldást kínált a kormányzat. Egy kényes egyensúly mentén figyelembe kell venni az ország finanszírozhatóságát és az egyensúlyt is, valamint azt, hogy az emberek élni tudjanak a lehetőségekkel – fogalmazott.
Lex Biszku ötpárti támogatással
Gulyás Gergely (Fidesz) az ő vezetésével elkészített „lex Biszku” törvénytervezet hátteréről beszélt. „A rendszerváltozás úgy ment végbe, hogy a szocializmus áldozatai csak jelképes kárpótlást kaptak, közben a rendszer legfelső szintű haszonélvezőinek a haja szála sem görbült. Sokan a rendszerváltozás utáni első kormány miniszterelnökére kenik a felelősséget, de inkább azoké az, akik korábban a leghangosabb antikommunista retorikát folytatták, aztán összeálltak velük. Az árulók cinizmusa lehetetlenítette el egy törvény megalkotását” – mondta Gulyás. Meglátása szerint azt kell megvizsgálni, mely területeken jogszerű még a felelősségre vonás, de az egyértelmű, hogy hazánk nemzetközi kötelezettséget vállalt arra, hogy hogy a halált okozó kínzások büntethetősége nem évül el. „Méltányosan és alkotmányosan kell eljárni, egyenlő mércével mérni a diktatúrák között” – zárta szavait. Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára reagálásában szokatlannak nevezte, hogy a törvényjavaslat mögött ötpárti támogatás áll, ezzel lehetővé válhat egy 20-21 éve zajló vita lezárása. Részletesen felsorolta, hogy a hasonló történelmi helyzetű országokban hogy alakultak a hasonló törvények; Lengyelországban 2008-ban, Litvániában ’95-ben, Csehországban 2010-ben, Romániában pedig szintén 2010-ben fogadtak el a lex Biszkuhoz hasonló törvényt olyan tartalommal, hogy a diktatúra legfelsőbb szintű kiszolgálói minimálnyugdíjat kaphatnak.
A múlt hétfőn kezdődött, 8 napos parlamenti ülés második etapja a hatodik nappal szerda reggel kezdődött vezérszónoklatokkal Latorcai János (KDNP) házalelnök vezetésével, folytatva a jövő évi költségvetés négyórás vitájával. Ezzel a büdzsé szakasza le is zárul a Tisztelt Házban, majd következik az új népszavazási törvény tárgyalása, végül a parlament általános vitát folytat a fideszes Gulyás Gergely törvényjavaslatáról, amely kimondaná, hogy a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. A kormánypárt így vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit.
(mti)