Nem a halhatatlanság receptjét keressük, hanem azt kutatjuk, hogy hogyan lassítható a biológiai öregedés folyamata, miként tolható ki az egészség életszakasza – hangsúlyozta a Nobel-díjas Elisabeth Blackburn molekuláris biológus hétfőn, a Magyar Tudományos Akadémián, a Quintess Tudásközpont megnyitóján.
Az egészségünk jövőjéért és jövőnk egészségéért mottóval működő nonprofit Quintess Tudásközpont missziója a legkorszerűbb, tudományosan igazolt egészség-megőrzési és egészségfejlesztési módszerek meghonosítása Magyarországon. Eddig Magyarországon nem létezett, de a világban is csak elvétve akad olyan egészségügyi intézmény, amely teljes egészében a preventív medicinára és az emberi élet teljes idejére kiterjedő egészség-megőrzési és egészségfejlesztési programokra fókuszálna. Az intézmény megalapítását az inspirálta, hogy még mindig nem tudatosodott megfelelően a szakmai körökben, a közvéleményben és a politikai közgondolkodásban, hogy a környezet és az életmód meghatározó szerepet játszik számos súlyos betegség kialakulásában. Életmódváltással nem csak a betegségek jelentős része előzhető meg, de akár génjeink működése is módosítható, ami által maga az öregedés is bizonyítottan lelassítható. A Quintess Tudásközpont ismeretterjesztő programokkal, akkreditált és pontszerző egyetemi képzésekkel, tudományos konferenciák szervezésével, valamint úgynevezett rendszerszemléletű megelőző és gyógyító tevékenység meghonosításával támogatja a modern, megelőzésre fókuszált életmód népszerűsítését.
Mint Elisabeth Blackburn rövid előadásában kifejtette, kutatásai fő területe a sejtbiológia, annak vizsgálata, hogy génjeink hogyan befolyásolják a biológiai öregedés folyamatait. Ez a folyamat már a kora gyermekkorban elkezdődik, a szervezetre számos olyan tényező hat, olyan fertőzések érik, olyan gyulladások zajlanak benne, amelyek hatásukat csak évtizedekkel később, a középkorba lépett egyénnél éreztetik.
„Minél korábban, akár a sejtek szintjén lépünk fel e folyamatok ellen, annál hatékonyabb a beavatkozás. Ez meghosszabbíthatja az ember életét, megnövelheti az egészségben töltött évek számát” – fogalmazott Elizabeth Blackburn, akinek sikerült kimutatnia, hogyan másolódnak a kromoszómák, és milyen mechanizmus védi őket a töredezéstől
„Hosszú évek kutatásaival sikerült kimutatni az összefüggést a kromoszóma végét védő telomérek rövidülése és a betegségek kialakulása között. Amennyiben megértjük az összefüggéseket, a kiváltó okokat, könnyebb beavatkozni a betegség korai szakaszában és hatékonyabb a kezelés” – hangsúlyozta Elisabeth Blackburn.
A Quintess Tudásközpont megnyitóján felolvasták Szócska Mikós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára üzenetét, aki köszöntőjében kiemelte az egészségnevelés szerepét a betegségek megelőzésében.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt hangsúlyozta, hogy az emberek nem ismerik azokat az egyszerű módszereket, amelyekkel sok esetben megelőzhetők a betegségek. Így célszerű lenne bevezetni a közoktatásban a népegészségtant.
„Elemi érdekünk, hogy megvalósuljanak a Quintess Tudásközpont céljai” – hangsúlyozta Éger István.
Dudits Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke kifejezte reményét, hogy a Quintess Tudásközpont munkájában hasznosítja a genomika, sejtbiológia területén folyó hazai alapkutatások eredményeit.
Falus András akadémikus, a szervezet elnöke bejelentette a Francis Crick-díj megalapítását. Az évi 5000 eurós elismerést egy független testület döntése alapján adományozzák minden év októberében olyan hazai vagy külföldi személynek, aki különösen sokat tett az egészségkultúra, egészségmegőrzés, a rendszerszemléletű orvoslás és az ismeretterjesztés területén. A zsűri három terület jeles képviselői közül választhat: orvos, pedagógus vagy tudományos újságíró lehet a díjazott.