Leírhatatlan érzés volt megpillantani Magyarországot az űrből – emlékezett vissza 35 évvel ezelőtti űrutazására Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós az évforduló alkalmából rendezett ünnepségen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) kedden.
Hozzátette: bár rendkívül nehéz feladat lenne, bízik abban, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagjaként Magyarországnak még lesz lehetősége embert küldenie az űrbe. Mint fogalmazott, nagy álma, hogy segíthesse a következő magyar űrhajós felkészülését.
Jelenleg a világűrbe magyarok kizárólag orosz űrhajó segítségével jutathatnak fel, ezeknek az expedícióknak a legénysége azonban csupán három főből áll, akik közül egy mindig orosz, egy pedig mindig amerikai asztronauta – magyarázta.
Farkas Bertalan szerint nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben Kína űrprogramja is alternatívát nyújthat a magyar űrhajósok számára, ugyanis a távol-keleti nagyhatalom űrkutatása rohamléptékben fejlődik az utóbbi időben.
A 35 évvel ezelőtti expedíciót felelevenítve az űrhajós elmondta: ők voltak az elsők, akiknek a Földre való visszaérkezés alatt 45-50 G-s túlterhelést kellett elviselniük. Mint fogalmazott, rendkívül hálás a szovjet mérnököknek, hogy ezt az eshetőséget is betervezték a Szojuz űrhajókba.
Az eseményen Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár méltatta a 35 évvel ezelőtti expedíció űrhajósi és tudományos teljesítményét.
„Farkas Bertalan űrutazása nem csupán azért jelentős, mert a magyarokat a világon hetediként beemelte az űrhajós nemzetek sorába, hanem azért is, mert megalapozta a magyarországi űrtevékenység máig ható fejlődési irányait” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy egyes, először Farkas Bertalan és társai által tesztelt magyar fejlesztéseket még ma is széles körben alkalmaznak a nemzetközi űrkutatásban. Példaként említette a Magyar Tudományos Akadémia kutatói által fejlesztett Pille elnevezésű sugármérő műszert, amelynek újabb változatait még ma is használják a Nemzetközi Űrállomáson.
Kara Ákos hozzátette: az Európai Űrügynökség tagjaként Magyarország magáénak érezheti a szervezet űrhajósait, akik küldetéseikkel minden tagországot képviselnek és eredményeik elérhetővé válnak a magyar tudósok számára is.
Péceli Gábor, a BME rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy az egyetem oktatói számára nagy kihívást jelent az olyan komplex, rendkívül szerteágazó problémákat felvonultató feladatok bemutatása a diákoknak, mint amilyen az űrutazás is. Mint fogalmazott, büszkék arra, hogy Farkas Bertalant is a Műegyetem végzettjei között tarthatják nyilván, aki az elmúlt 35 évben mindvégig aktív szakmai kapcsolatot ápolt az intézménnyel.
Az ünnepségen Farkas Bertalan helyettesítő társa, Magyari Béla mellett részt vett a Szovjetunió által vezetett egykori Interkozmosz program több más egykori űrhajósa, köztük az orosz Vlagyimir Dzsanyibekov, a mongol Dzsugderdemidín Gurragcsá, a lengyel Miroslaw Hermaszewski, és a bolgár Georgi Ivanov is. Az Európai Űrügynökséget Reinhold Ewald űrhajós képviselte.
Farkas Bertalan 1980-ban az Interkozmosz együttműködés keretében Valerij Kubaszov, Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósokkal közösen 7 napot, 20 órát és 45 percet töltött a világűrben május 26. és június 3. között. A küldetés előzményeként Farkas Bertalan és Magyari Béla két évig tartó asztronauta-kiképzésen esett át a Moszkva melletti Csillagvárosban.
Az évforduló alkalmából kedden délután Űr-lépték címmel tudományos konferenciát rendeznek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a nyitó előadást Farkas Bertalan tartja.
MTI