Az elmúlt közel két évtizedben sosem volt ilyen magas a migrációt tervezők aránya: a felnőtt magyar lakosság hatoda gondolkodik abban, hogy rövid- vagy hosszú távon munkát vállalna külföldön, vagy akár örökre külföldre költözne – derül ki a TÁRKI által az Európai Integrációs Alap támogatásával készült kutatásából, amely egyúttal egy 1993 óta folyó, migrációs szándékokkal foglalkozó TÁRKI-kutatássorozat legfrissebb adata. A magyar lakosság migrációs potenciálja, azaz azok aránya, akik rövid- vagy hosszú távú migrációt vagy kivándorlást terveznek, a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére megnőtt. Azóta a rövid- és hosszú távú munkavállalás szándéka ingadozik, a kivándorlást tervezők aránya viszont lassan, de folyamatosan nő.
2011 áprilisában a felnőtt lakosság 12%-a tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 13%-a pedig azt, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 7%-uk kivándorolna. Összességében közel minden hatodik magyar felnőtt, azaz a lakosság 17%-a tervez valamilyen időtávú migrációt. A hosszú távú migrációt és kivándorlást tervezők aránya, csakúgy, mint a bármilyen típusú migrációt tervezőké az 1993 óta, azaz közel két évtizede folyó kutatássorozat adatai szerint a valaha mért legmagasabb érték, azaz idén tervezik a legtöbben, hogy – nem csupán rövid időre, hanem tartósan vagy örökre – külföldre költöznének. Az idei adatfelvételt az Európai Integrációs Alap finanszírozta az EIA/2010/3.1.5.3. „Migráns esélyek és tapasztalatok Magyarországon” című kutatás keretében.
A migrációs szándék alakulása, 1993-2011 (%)
Forrás: TÁRKI Magyar Háztartás Panel, Háztartás Monitor és Omnibusz felvételek, 1993-2011.
A 2011. évi adatfelvétel az Európai Integrációs Alap támogatásával készült az EIA/2010/3.1.5.3. számú projekt keretében
A migráció iránya a 2004-es EU-csatlakozás hatására megváltozott „mentális térképet” tükrözi ma is, vagyis a migráció legkedveltebb célországai között maradt a hagyományos német-osztrák dominancia, de a csatalakozás szabályozási hatása (az Egyesült Királyságban történő szabadabb munkavállalás lehetősége) is megmaradt, sőt felerősödött.
A migrációs szándékok iránya 2001-ben, 2008-ban, 2010-ben és 2011-ben (a három leggyakrabban választott célország esetében)
A rövid vagy hosszú távú munkavállalást tervezők esetében a korábbi német dominancia nem állt helyre, az Ausztriába igyekvők aránya (egy átmeneti visszaesés után) lényegében azonos a Németországba igyekvőkével. Nagy-Britannia őrzi az EU-csatlakozás után megszerzett helyét, de 2008 óta enyhén csökken azok aránya, akik a szigetországot választanák. A kivándorlást tervezők körében a német-osztrák célterület vonzása visszaesett, míg Nagy-Britannia átvette a vezetést.
Sik Endre, TÁRKI Zrt.