Az osztrák közszolgálati televízió (ORF) Europastudio című műsorának vendégeként megismételte, hogy amennyiben az Európai Bizottság konkrét kifogásokkal él a törvény ellen, a kormány véghezviszi a szükséges „kiegészítéseket vagy módosításokat”.
A külügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy „bizonyos kifejezések túl általánosak” a médiatörvényben. Ilyen esetben két dolog segíthet, egy „rendes” joggyakorlat vagy pedig egy kiegészítő szabályozás. Ugyanakkor úgy vélekedett, a sajtóban folyó vita, illetve annak hangneme helyenként „túlzó”. Minél előbb készül el a bizottság véleménye, „annál jobb mindannyiunk számára” – mondta Martonyi.
A Paul Lendvai ausztriai publicista által vezetett beszélgetésben a miniszter vitatta azt a médiatörvénnyel kapcsolatos bírálatot, miszerint a kiegyensúlyozottság hiánya miatt büntetés szabható ki. „Ilyen nincs a törvényben” – mondta. Kijelentette, az antiszemita kijelentések és gyűlöletpropaganda ellen fel kell lépni. Rámutatott, hogy Magyarországot évek óta bírálják amiatt, hogy semmit sem vagy túl keveset tesz ezek ellen.
Margareta Kopeinig, a Kurier című osztrák napilap külpolitikai szerkesztője úgy vélte, Magyarország az új médiatörvénnyel „meglehetősen eljátszotta az elnökség sikerének esélyeit, és részben a szavahihetőségét és a bizalmat is”. Georg Paul Hefty német újságíró ezt vitatta. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című tekintélyes német konzervatív napilap magyar származású rovatvezetője úgy látja, a magyar médiatörvény alapelve megfelel az európai uniós irányelveknek. Ezek ugyancsak abból indulnak ki, hogy minden társadalom távol akarja tartani magától a szexista, diszkrimináló, antiszemita, gyűlöletkeltő és hasonló megnyilvánulásokat.
Dalos György író, publicista úgy foglalt állást, a médiatörvény nagy része megfelel az európai normáknak, de néhány része felesleges. Hangsúlyozta: „nem a törvénnyel, hanem a gyakorlattal vannak problémák”. Bő fél éve zajló gyakorlat a médiahatalom koncentrálása, a törvény előkészületei során elmaradt az egyeztetés és túl gyors volt a törvényalkotás – fejtette ki. „A demokrácia többet jelent a többség uralmánál, a kisebbséget is meg kell kérdezni” – mondta.
A magyar médiatörvény körüli vita alkalmat teremt arra, hogy Európa megvitasson olyan, az európai értékekkel kapcsolatos fontos kérdéseket, amelyekhez „sokszor túl félénken áll hozzá” – mondta Ursula Plassnik osztrák konzervatív parlamenti képviselő, volt külügyminiszter. Példaként említette a politika és a média, valamint a nyilvánosság és a magánélet viszonyát.
Az EU soros elnökeként Magyarország nem vezetni akarja az EU-t, hanem szolgálni az európai integrációt – fogalmazott Martonyi. Elnökként a koordinációban, az együttműködés, a konszenzus előmozdításában látja fő feladatát Magyarország. Az elnökség súlypontjai egybevágnak az EU napirendjén lévő témák súlypontjaival – hangsúlyozta.
Horvátország uniós csatlakozási folyamatáról a magyar külügyminiszter kijelentette, általános vélekedés szerint jó esély van arra, hogy a magyar uniós elnökség végéig lezáruljanak a csatlakozási tárgyalások.
A Magyarországon bevezetett válságadók módosítása nem várható Martonyi szerint. „A nagy kérdés most az, hogy meddig legyenek érvényesek ezek az adók”. Erről minél előbb párbeszédet kell kezdeni a gazdasági szereplőkkel, vagyis a válságadókat bíráló 13 nemzetközi vállalattal és másokkal is – tette hozzá.
A határon túli magyarok szavazati jogának kérdése „nincs a napirenden”, ebben a kérdésben később kell dönteni – mondta Martonyi egy kérdésre válaszolva.
Forrás: Fidesz.hu