„A válság nyomán kialakult költségvetési lyukak veszélybe sodorták az EU tudományos és innovációs nagyprojektjeit, így ma politikai döntést igényel az uniós űrprogram vagy a Föld-megfigyelési rendszer finanszírozása” – fogalmazott Herczog Edit az európai műhold-kommunikációs napon szerdán.
Az európai nagyprojektek, mint a Galileo és a GMES programok számára az Európai Űrügynökség után az EU a legfőbb pénzügyi forrás, így a projektek sorsa jelenleg az uniós döntéshozók kezében van, véli Herczog Edit. A telekommunikációs iparban, a műholdas szolgáltatások és szabványok terén zajló versenyben Európa jelenleg vesztésre, áll, így mielőbbi megnyugtató pénzügyi megoldást kell találni arra, hogy 2014-re lezáruljon a pénzügyi keretmunka, és 2018-ra működésbe léphessenek a rendszerek.
Természetesen Európa nemcsak a versenyben akar győzni, hiszen minden az űrstratégiával összhangban megtett lépés közvetlen hasznot is hajt a kontinens gazdasági szereplői malmára. Herczog itt az európai szabadalmak, a minőségi munkahelyek és a high-tech vállalkozások megugró számára utalt.
A képviselő szerint bőségesen van még tér az európai gazdaságban az innováció számára, ehhez azonban több támogatás kell az infokommunikációs és szatellit fejlesztések számára, erősíteni kell a civil kontrollt, valódi versenyt kell teremteni a semleges űrpolitika által és ki kell alakítani a közös európai infrastruktúrát, ami „űr belső piacot” teremt majd. „Ehhez azonban Európának politikai szinten már most meg kellene fogalmaznia az űrkutatással kapcsolatos ambícióit” – hívta fel a figyelmet a képviselő.