A 2021-es év eseménydúsnak mondható az ingatlanpiac szempontjából. A koronavírus és a kormányzati rendelkezések is jelen voltak az elmúlt évben, de emellett még olyan váratlan eseménnyel is szembesülnünk kellett, mint az építőipari alapanyagárak drasztikus drágulása. Azt, hogy pontosan hogyan alakultak az ingatlanárak hazánkban, az Ingatlannet.hu elemzéséből derül ki.
2021-ben is drágák voltak a családi házak
A hazai ingatlanpiacon az elmúlt egy év távlatában nem sokat változtak az árak. 2021 januárja és decembere között Budapest kivételével valamennyi hazai nagyvárosban és településen ellaposodott görbéket láthatunk, például Sopron, Nyíregyháza, Szeged és Pécs családi házainak év végi és év eleji árszínvonala mondhatni megegyezik.
A 2021-es év körülbelül úgy alakult az ingatlanpiacon, mint a megelőző: a koronavírusnak továbbra sem sikerült áresést hoznia és a kereslet élénkülését még mindig a kormányzati támogatások tartották fent. Valamennyi régióközpontban 20% alatt emelkedett a házak átlagára, ennek következtében tavaly decemberben a fővárosban egy négyzetmétert átlagosan 690 ezer forintért, Sopronban 520 ezer forintért, Szegeden 490 ezer forintér, Nyíregyházán 350 ezer forintért, Pécsen pedig 330 ezer forintért kínáltak eladásra.
Ilyenek voltak az lakásárak 2021-ben
A vizsgált nagyvárosok lakáspiacán is stagnálásba, mérsékelt drágulásba csapott át az árak folytonosan emelkedő tendenciája. Tehát nagy változásokat itt sem figyelhetünk meg éves szinten. Budapesten tavaly 840 ezer Ft/m²-ről 910 ezer Ft/m²-re növekedett a téglalakások átlag kínálati ára. A vidéki nagyvárosokban ennél persze jóval kedvezőbben alakultak a lakáspiaci árak a vásárlók számára.
A decemberi átlagos négyzetméterár Sopronban 600 ezer forintos, Szegeden 540 ezer forintos, Pécsen 510 ezer forintos, Nyíregyházán pedig 400 ezer forintos volt a téglaépítésű lakások esetében.
Ha vásárolunk, ne csak a vételárral számoljunk!
Sokan esnek abba a hibába, hogy ingatlanvásárláskor csak a vételárat veszik figyelembe és az egyéb költségek, mint például az illeték vagy a közjegyzői hitelesítés nem kerülnek bele a számításokba. Pedig ezeknek az összege akár több millió forintig is terjedhet. 2022-ben is terheli a vásárlókat az ingatlanszerzési illeték, amely a vételár négy százalékát jelenti. Teljes illetékmentességet építési telek vásárlásakor élvezhet az, aki négy éven belül épít rá, illetve, ha az adásvétel házastársak vagy egyenes ági rokonok között zajlik le, 2021-től pedig a CSOK igénylők is mentesülnek alóla.
Az illeték mellett jellemző még az ügyvédi díj, illetve a földhivatali ügyintézés díjai. Lakáshitel esetén pedig felmerülhet olyan egyszeri tétel, mint a közjegyzői vagy a folyósítás díja. Bármilyen egyéb költségről is legyen szó, érdemes alaposan utánanézni és beleszámolni a vételárba.