Igéretétől eltérően, Donald Trump amerikai elnök egyelőre mégsem hozza nyilvánosságra a Kennedy-gyilkosság teljes titkosított dokumentumait. A Fehér Ház közlése szerint az Országos Levéltár honlapján nyilvánosságra hoz majd 2800 dokumentumot, ám mintegy 300 feljegyzés, hangfelvétel és egyéb dokumentum továbbra is titkos marad.
Az elnök még szerdán este Twitter-bejegyzést tett közzé, amelyben azt írta, hogy „a JFK-dokumentumok régóta várt közzétételére holnap sor kerül. Érdekes lesz”. Ezt úgy értelmezték, mint ígéretének maradéktalan betartását, vagyis a híres elnökgyilkosság valamennyi részletének feltárását. Csütörtökön a kora esti órákban azonban a Fehér Ház memorandumot adott ki, amelyben Donald Trump leszögezte: „a mai nappal elrendelem, hogy a fátyol végre lebbenjen fel. Ugyanakkor minisztériumok és szervezetek azt javasolták nekem, hogy bizonyos információkat nemzetbiztonsági okokból, törvényi és külpolitikai megfontolásokból nyilvánosságra hozataluk előtt meg kell szerkeszteni. Nincs más választásom – ma -, mint ezt inkább elfogadni, semmint visszafordíthatatlan károkat okozni nemzetünk biztonságának”.
A CIA javasolta: maradjon titok ?
Csütörtökön járt le a határideje a dokumentumok nyilvánosságra hozatalának, amelyet a kongresszus által még 1992-ben megszavazott törvény írt elő. Történészek és elemzők arra számítanak, hogy az újonnan megismerhető feljegyzésekből fény derül a Kennedy elnök egyedüli gyilkosaként számon tartott Lee Harvey Oswald utazásaira és kapcsolatrendszerére, a gyilkosság előtt két hónappal Mexikóban tett látogatásának részleteire, ahol kubai és orosz tisztségviselőkkel találkozott. A szakértők ugyanakkor arra nem számítanak, hogy a dokumentumok teljességének nyilvánosságra hozatala alapjaiban változtatná meg a gyilkosságot vizsgáló Warren Bizottság jelentésének megállapításait és következtetéseit. Amerikai sajtóhírek szerint Trump elsősorban a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) nyomására tartott vissza dokumentumokat. A The Washington Post című lap Roger Stone politikai tanácsadóra hivatkozva csütörtökön este a honlapján azt közölte, hogy elsősorban Mike Pompeo, a CIA igazgatója lobbizott Trumpnál egyes dokumentumok átmeneti visszatartása érdekében. Maga Stone egyébként a Kennedy-gyilkosságról könyvet is írt, amelyben azt vetette fel, hogy Lyndon B. Johnson, Kennedy alelnöke, majd utódja gyilkoltatta volna meg Kennedyt.
Egy rejtélyes telefonhívás
John F. Kennedy néhai amerikai elnök meggyilkolása előtt nem egészen fél órával rejtélyes figyelmeztetést kapott egy vidéki brit lap arról, hogy hamarosan valamilyen „nagy hír” várható. A Kennedy-gyilkosságról újonnan nyilvánosságra hozott aktatömegben akadt újdonság: a BBC brit közszolgálati médiatársaság bukkant rá pénteken egy feljegyzésre, amelyet 1963. november 26-án, négy nappal a dallasi merénylet után küldött James Angleton, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatóhelyettese J. Edgar Hoovernek, az FBI akkori igazgatójának.
A feljegyzés szerint a brit elhárítás arról tájékoztatta az FBI-t, hogy a merénylet napján, 1962. november 22-én, brit idő szerint 18:05 órakor a Cambridge News című regionális újság vezető riporterét valaki felhívta, és azt tanácsolta neki, hogy hamarosan lépjen kapcsolatba az Egyesült Államok londoni nagykövetségével, „ha valami nagy hírt akar hallani”. A hívó ezután letette a telefont.
Az FBI igazgatóhelyettesének feljegyzése szerint a riporter – miután befutottak a dallasi merényletről szóló első hírek – értesítette a hívásról a cambridge-i rendőrséget, a cambridge-i rendőrség pedig a brit elhárítást.
Az ügy fontos mozzanata, hogy az MI5 kalkulációja szerint a rejtélyes hívó 25 perccel Kennedy meggyilkolása előtt telefonált a brit lap riporterének, aki azelőtt soha nem kapott ilyen telefonhívást – áll a FBI igazgatóhelyettesének feljegyzésében. Angleton hozzáteszi, hogy az MI5 „rendes, lojális személyként” tartja nyilván az újságírót, akiről nincsenek biztonsági kockázatra utaló adatok.
A BBC pénteki beszámolója szerint ez a szál már nyáron, az amerikai Nemzeti Levéltár által júliusban nyilvánosságra hozott Kennedy-aktákban szerepelt, de akkor elkerülte a média figyelmét, ám a feljegyzés a most nyilvánosságra hozott újabb aktákban is felbukkant.
MTI
Fotó: Wikipedia