Tavasszal az országgyűlés elé kerülhet az első olyan költségvetés, amelyben nem terveznek a bevételeknél több kiadást, azaz jöhet a nullszaldós büdzsé.
Elemzők szerint nem a valóságtól elrugaszkodott a kormány terve, az könnyedén véghezvihető, ugyanakkor a fegyelmezett költségvetési politika miatt a kormánynak bizony bele kell majd harapnia valamelyik kezébe. A kérdés csak az, hogy a választások előtt egy évvel miről mondanak majd le.
„Politikai akarat kérdése a nullás költségvetés” – mondta az Origónak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Ahhoz, hogy ez meg tudjon valósulni 2017-ben, a szakértő szerint elsősorban az kell, hogy az állam kevesebbet költsön.
A kormány már elindult ebbe az irányba, elég csak a közalkalmazottak számának tervezett csökkentésére, vagy épp a különféle háttérintézmények megszüntetésére gondolni. Emellett a kabinet a különböző bértárgyalásokhoz is igen szigorúan állt hozzá az elmúlt időszakban.
Varga már beleállt a nullás költségvetésbe
A nullszaldós büdzséről legutóbb Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt kedden: a tavalyi, nominálisan 750-800 milliárd forintos évi hiányt jelentősen le akarják faragni. Mint mondta, a nemzetgazdasági tárcánálazon dolgoznak, hogy már 2017-re úgy állítsák össze a költségvetést, hogy annak a hiánya nulla legyen. Egy évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök még a 2018-as évet lőtte be a nullás költségvetés céldátumának.
Törekedni kell rá
Elérhető nullás költségvetés, sőt a kormánynak erre törekednie is kell, stabil államháztartást kell kialakítani azokra az évekre, amikor elapadnak az uniós támogatások, véli Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.
Ehhez Török Zoltán szerint jelentősebb megszorításokra, kiadás- és költségcsökkentésekre lenne szükség, ami együtt jár különböző költségvetési reformokkal is. Az elemző szerint bevételi oldalon is „tenni kell”, ami leginkább a korábban megpendített adócsökkentések elvetését jelentheti: azaz felül kellene vizsgálni többek között
- a jövedelemadók további csökkentését,
- a társadalombiztosítási járulék csökkentését,
- a szektorális adók kivezetését (például telekommunikációs szektor, a bankszektorban már elindult a csökkentés),
- és a különböző áfacsökkentéseket is (például az alapvető élelmiszerek áfáját).
Ezek rövid távon mind kútba eshetnek a nullás költségvetés miatt. Az elemző úgy látja, összességében megvalósítható a nullás költségvetés, de sokat is kell tenni érte,ráadásul nem is biztos, hogy ez kifizetődő. A gazdasági növekedést ugyanis ezek az intézkedések egyáltalán nem segítik.
Miért lett ez most ilyen fontos?
Török Zoltán szerint nincs sürgető nyomás a kormányon, az viszont tény, hogyez egy igen jól kommunikálható üzenet, például egy 1 százalékos hiány nem szól akkorát, mint a nullás büdzsé. Ráadásul nagyon kevés európai ország mondhatja el magáról, hogy nullás költségvetése van.
Samu János, a Concorde elemzési üzletágának vezetője elemzője szerint a költségvetés elkészítésében a legnagyobb kockázat éppen az, hogy azt előreláthatóan már tavasszal el fogják fogadni. „2017-ben nagyban eltérhetnek a gazdasági folyamatok, mint ahogy azt most látják” – mondta az elemző. Szerinte a legvalószínűbb az, hogy a kormány olyan egyértelmű üzenetet akar küldeni a gazdaságpolitikájáról a hitelminősítők felé arról, hogy a visszafogott költségvetési politikával fenntartható és csökkenő lesz az adósságpálya.
Lehet érvelni mellette és ellene is
A gazdasági önállóság növelhető, a sérülékenység pedig csökkenthető egy nullszaldós költségvetéssel, de ez ugyanúgy elmondható egy 1,5 százalékos hiánnyal tervezett büdzséről is.
Török Zoltán szerint fel lehet sorakoztatni mellette és ellene is közgazdasági érveket: a bevezetése egyszer fáj, de a fenntarthatóság mindenképpen mellette szól.
Az államháztartás egyenlegének alakulása
„Összességében, hogy a közgazdászok hova húzzák be voksukat, az mérlegelés kérdése, de erről úgy is politikai döntés lesz” – hangsúlyozta az elemző, aki szerint a politikusokra nem jellemző a hosszú távú gondolkodás. A nullás költségvetésnek pedig rövidtávon inkább politikai költsége van, és emiatt az elemző szerint nagyon erős érdekek szólnak amellett, hogy erre ne kerüljön sor.
Csak egy kicsit kell odafigyelni
Sokkal optimistábban állt a témához Suppan Gergely, aki szerint „elképesztően jó irányba haladnak a dolgok”. A Takarékbank elemzője az Origónak azt mondta, hogy a nullás költségvetéshez „egy kicsit féken kell tartani a kiadásokat”,
és ha csak az inflációval növelik a kiadásokat – nem pedig a GDP-vel és az inflációval együttesen –, már akkor meglehet a költségvetési egyensúly.
A 1,5 százaléktól már csak egy karnyújtás
Ehhez szerinte jó alap, hogy már az idei év is sokkal jobban alakul, mint ahogy azt tervezték – Suppan Gergely szerint 1,5 százalék körül lesz az idei költségvetési hiány, innen pedig már karnyújtásnyira van a nullás deficit.
A csok is a büdzsé mellett
Samu János szerint a kormány arra játszik, hogy a költségvetési kiadások mérséklése azért lehetséges, mert:
- az idei évhez képest talán tudnak gyorsítani az uniós támogatású projektek megvalósításán, illetve
- a most indított csokos projektek révén a lakáspiac és az építőipar felfutása támogatja ezt, ezzel is ellensúlyozva a költségvetési keresletkiesést.
Nagyot csökkenhet az államadósság
Idén többletes lehet a pénzforgalmi egyenleg – ezt segíti az MKB Bank, a Budapest Bank eladása, valamint a földárverések is –, így csökkenthető az államadósság, ami miatt a jövőben kisebb lenne a finanszírozási igény – kevesebb hitelt kellene felvenni az államadósság finanszírozásához.
Tavaly elő kellett finanszírozni különböző EU-s pénzeket is, mert Brüsszel még nem fizetett ki Magyarországnak mintegy 560 milliárd forintot – Suppan Gergely szerint, ha ez az összeg az idén beérkezik, ezzel is tovább csökkenthető az adósság.
A Magyar Nemzeti Bank szerdán jelentette be, hogy 2015 végére a GDP 75,5 százalékára csökkent az államháztartás európai uniós módszertannal számított úgynevezett maastrichti adóssága.
Magyarország adósságának alakulása
Elméletileg még a nominális adósság is csökkenthető az év végére, a GDP-hez viszonyított államadósság-ráta pedig az elemző szerint akár 72 százalék környékére is csökkenhet. „Ha jövő évre betervezzük a nullás költségvetést, akkor könnyen teljesíthető, hogy 2-3 év alatt 70 százalék alá menjen az államadósság GDP-arányos szintje” – mondta Suppan Gergely. A szakértő szerint ez világos üzenet a hitelminősítőknek, és úgy véli, hogy nem csak az idén lesznek felminősítések, hanem a következő években várhatóan távolodni is fogunk a hitelminősítőknél befektetésre nem ajánlott kategóriától.
Adócsökkentések bánhatják a nullás büdzsét
Suppan Gergely is úgy látja, hogy a nullás költségvetés felvet néhány kérdést az adócsökkentések terén: a bankadó ugyan már „kőbe van vésve”, de például a baromfi áfájának csökkentésére (10-20 milliárdos tétel), valamint a tej áfájának csökkentésére (körülbelül 12 milliárd forint) később kerülhet sor.
Az NGM szerint előnyös lenne
A kormány kiemelt célja, hogy a gazdasági növekedés elősegítése és a stabilitás megőrzése mellett fokozatosan javítsa az államháztartás egyensúlyát, közölte a nemzetgazdasági tárca az Origóval. Az NGM szerint az elmúlt években a kormányzati intézkedéseknek és a fegyelmezett fiskális politikának köszönhetően
mind az államadósság, mind pedig a költségvetési hiány folyamatosan csökken. Az adatatok is jelzik, hogy mérséklődik hazánk pénzügyi sérülékenysége, a nemzetközi gazdasági folyamatoknak való kitettsége, amit az IMF mostani jelentésében szintén elismert.
Az NGM közlése szerint a kormány a jövő évi költségvetést a tavalyi évhez hasonlóan idén is a tavaszi ülésszakban kívánja beterjeszteni az országgyűlés elé.
www.origo.hu