z 1800-as évek legelején Beethoven komponált egy szonátát hegedűre és zongorára, s ezt a művét egy bizonyos Rodolphe Kreutzer nevű francia hegedűművésznek ajánlotta – aki azonban rá se hederített a darabra.
Vele ellentétben Berlioz ugyan ráhederített a darabra, de ő is bakot lőtt azzal, hogy a művet „felháborítóan érthetetlennek” minősítette.
Csaknem száz esztendő elteltével Beethoven szunnyadó zsenijét végre megértette valaki, jelesül egy orosz remekíró, Lev Nyikolájevics Tolsztoj, aki ezt a semmirekellő Kreutzert, vagyis a neki ajánlott művet a zene démoni hatalmának jelképévé tette.
Ilyenformán a Kreutzer-szonátát Tolsztoj irodalmi/művészeti fogalommá tette, s a mű új életre kelt.
Kétségtelenül nagy szerepet játszott a sikerben az is, hogy Tolsztoj Oroszországban – mai szóval – botrányhős lett, nem egy művét betiltották, maga a Kreutzer-szonáta is ezek közé tartozott azzal, hogy az író akkoriban szokatlan szókimondással beszélt a testi szerelemről, ámbátor Tolsztoj egyébként is botrányt botrányra halmozott.
Az első átiratot maga Tolsztoj felesége írta mérhetetlen sértettségében. Megannyi szöveges átiraton túl ott van még a képzőművészet is – egy kiemelkedő példa: Rene Francois Xavier Kreutzer Sonata című festménye 1901-ből.
Újabb száz esztendő elteltével Gyurkovics Tibor leemelte a polcról az általa bizonyára már korábban is jól ismert művet, és színdarabot írt belőle.
Nyilván villámgyorsan, hiszen az éppen öt esztendeje elhunyt íróról ismert volt a rettentő gyorsaság és szorgalom: minőségben és mennyiségben, de még a műfajok tekintetében is remekelt. A végzettségét tekintve pszichológus Gyurkovics Tibor természetesen még mintegy „meg is bolondítja” a tolsztoji konfliktust, egyebek közt azzal, hogy egy új szereplőt is belevesz a darabba.
Egy nőt…
A beethoveni szenvedély, a nemek közti összhang és főleg az összeütközés minden szereplőre kihat: Pozdnisev szerelmi féltékenységből megöli a feleségét, s élete történetét egy női útitársának meséli el a vonatfülkében. Egyébiránt az útitárs, aki Gyurkovics találmánya, s ha lúd, hát legyen kövér: szintén „gyilkos”, jóllehet konkrétan „csak” Pozdnisev ölte meg a feleségét…Mondhatnánk, hogy a nemek konfliktusa pszichodrámává alakul.
Az Újszínház arra vállalkozik, hogy „fokozza a helyzetet”, ugyanis ezt a kettős férfiszemlélettel írott művet egy nő kezébe adja: a darabot Gaál Ildikó rendezi.
Gaál Ildikó, ez a huszonévesnek látszó, bár tagadhatatlanul harminc fölötti művész különös módon került a társulathoz: tavasszal ő nyerte meg a színházi világ első rendezői kasztingját.
Ezzel kapcsolatban már az első interjújában kijelentette:
– A két műből felbukkan a nagy kérdés, hogy milyen is a nő?… Hm… Hogy milyen a nő? Talán azt sejtem. De tudják-e mások, hogy milyen a férfi? Tudniillik számomra ez a nagy kérdés… És úgy gondoltam: játsszunk ezzel! Fogalmazzunk úgy, hogy az én rendezésemben a darab női olvasatáról van szó, azaz arról, milyen a férfi.
Gyurkovics Tibor Kreutzer szonátájának bemutatója november 16-án, az író halálának ötödik évfordulójának előnapján lesz az Újszínház Bubik István Stúdiószínpadán.
Játsszák: Lux Ádám, Szabó Sipos Barnabás, Kökényessy Ági, Timkó Eszter, Szarvas Attila.