A Hír Televízió információi szerint bevitték az ügyészségre Biszku Bélát – kihallgatása jelenleg is tart. Ellene jobbikos képviselők tettek feljelentést a tavaly elfogadott, emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény alapján.
Mint az ismert: augusztus végén újabb 3 hónappal meghosszabbította a nyomozást a Budapesti Nyomozó Ügyészség az 1956-os forradalmat követő megtorlásokat belügyminiszterként irányító Biszku ügyében. Ellene jobbikos képviselők tettek feljelentést a tavaly elfogadott, emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény alapján. Az ügyészség ez alapján március óta nyomoz több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított, emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával.
A Fővárosi Főügyészség az MNO kérdésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta a Biszku Bélára vonatkozó információt.
Biszku Béla keményvonalas kommunista politikus belügyminiszterként az 1956-os forradalmat követő kádári megtorlás motorja volt. A rendszerváltást követően neve akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készítettek Biszkuval, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”. Az egykori belügyér először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel. A Bűn és büntetlenség inspirálta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a „a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra való hivatkozással”.
Később Biszku interjút adott a Duna Televíziónak, amelynek nyomán Szilágyi György jobbikos képviselő feljelentést tett az egykori belügyér ellen, a kommunizmus bűneinek tagadása miatt.
Lex Biszku
Az ügy kapcsán, Gellért Ádám nemzetközi jogász javaslatai alapján készült el az úgynevezett lex Biszku is, amely „az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülésének kimondásával lehetővé tenné az ’56 utáni megtorlások politikai megrendelőinek és az igazságszolgáltatás szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonását”.
Biszku Béla tudott a legfiatalabb ’56-os mártír, Mansfeld Péter letartóztatásáról és kivégzéséről. Ez azokból az iratokból derül ki, amit Mansfeld Péter öccse, László kért ki a levéltárból. Mansfeld Péter és társai 1958-as letartóztatásának jegyzőkönyvében négy név szerepelt, akiknek meg kell küldeni a dokumentumot, köztük az első: „Biszku elvtárs”.
Forrás: mno.hu