Két fideszes képviselő javaslatára bevezetnék Budapest közigazgatási területén a személyforgalmi behajtási díjat. – derül ki egy Parlament elé került keddi módosítóból. Az indoklás szerint a dugódíj bevezetése a Széll Kálmán Tervből, a 4-es metró támogatási szerződéséből, valamint a közösségi közlekedés finanszírozásáról szóló, kormány és főváros közötti szerződésből következik.
A fővárosi közutak használatáért személy és teherforgalmi behajtási díjat, elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni – áll Bagdy Gábor és György István fideszes parlamenti, egyben fővárosi önkormányzati képviselők javaslatában, melyet az egyes közlekedési tárgyú törvényekhez tegnap terjesztettek be a parlament elé (György városüzemeltetésért felelős alpolgármester is, Tarlós „jobbkeze”.)
A törvénymódosítás felhatalmazza a fővárosi önkormányzatot, hogy a díjszabással- és beszedéssel kapcsolatban rendeletet alkothasson. (A magasabb szintű jogszabályok – törvények – módosítása nélkül az önkormányzatok nem hozhatnának helyi rendeletet a dugódíj mértékének megállapítására.) A személy- és teherforgalmi behajtási díj (népszerűbb nevén: dugódíj) eltérő mértékű lehet területi zónáktól (behajtási övezetek) , időszaktól és gépjárműkategóriától (motorkerékpár, személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz) függően. A díjak kialakításánál fővárosi önkormányzatnak figyelembe kell venni az egyes zónák forgalmi adatait, környzeti terhelését, az alternatívát jelentő közösségi közlekedési szolgáltatás mennyiségét, a parkolási lehetőségeket, valamint a helyben lakók behajtási övezeten belüli érdekeit.
A dugódíj és a pótdíj a fővárost illeti, beszedésére az önkormányzat közelekdésszervezőt is kijelölhet – itt nyilvánvalóan a Budapesti Közelekedési Központról lehet szó. A módosítás azt is rögzíti, hogy az üzemeltetési költségelen felüli részt a főváros mire fordíthatja: eszerint a „nyereség” csak helyi közösségi közlekedés, parkolás és a kerékpár úthálózat fejlesztésére fordítható.
A módosító javaslat azt is leírja, hogy minek kell szerepelnie az önkormányzat vonatkozó rendeletében: eszerint a díjfizetési kötelezettség alá eső utakat, a dugódíj mértékét, a késedelmes díjfizetés esetén a megemelt díj, a befizetés elmulasztása esetén a pótdíj mértékét, valamint a kedvezményeket és mentességeket is közölni kell a rendeletben. Ezen kívül azt is, ha az önkormányzat közlekedésszervezőt bíz meg a rendszer működtetésével. A módosító javaslat ezenkívül rendezi a működtetése miatt keletkező adatkezelési igény szabályait. (Magyarán, hogy a díjfizetést ellenőrző szervezet kiktől kérhet, hogyan őrizhet és továbbíthat személyi adatokat, miképp készíthet felvételeket). A törvénymódosítás egyúttal az önkormányzati törvénybe is beágyazza a dugódíjat, mivel a fővárosi önkormányzat feladatai közé emeli be a „személy és teherforgalmi behajtási díj bevezetéséhez és ellenőrzéséhez szükséges rendszer” bevezetését, és a dugódíj és annak pótdíjainak beszedését.
A dugódíj bevezetését a két beterjesztő a négyes metróról szóló uniós szerződéssel, a Széll Kálmán terv 2.0-val és a kormány-főváros közti megegyezéssel indokolja. (Ez utóbbit a közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozása érdekében kötötte Tarlós István, melynek egyik eleme ezek szerint a dugódíj mielőbbi rendszerbe állítása lehetett.
Ha a módosítót elfogadják, akkor a jogszabály a kihirdetéstől számítva 15 napon belül hatályba lép.
A dugódíj ellen egyébként több fideszes képviselő is fellázadt: többek között Pokorni Zoltán, XII. kerületi és Bús Balázs III. kerületi polgármester is tiltakozott a dugódíj ezen formája ellen.
Forrás: HVG
Fotó: metropol.hu