– A kormány célja, hogy Magyarország Európa legversenyképesebb termelési központjává váljon, amihez elengedhetetlen a foglalkoztatás növelése – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Európai Üzleti Tanács vezetőivel folytatott csütörtöki megbeszélésen, kijelentve azt is: a kabinet nem tér le az államadósság-csökkentés útjáról.
A kormányfő szavait szóvivője, Szijjártó Péter idézte a budapesti találkozó utáni sajtótájékoztatón, közölve: a tárgyaláson megállapodás született arról, hogy létrejön egy konzultációs iroda – a Miniszterelnökség és az üzleti tanács munkatársaiból -, amely szervezeti keretet biztosít majd a folyamatos egyeztetéshez a Magyarországon működő nagy multinacionális cégekkel.
Orbán Viktor beszédében rámutatott, a jelenlegi gazdasági folyamatokból látható, hogy a délnémet ipar és a közép-európai országok gazdasága összenőtt – számolt be Szijjártó Péter, hozzátéve: a foglalkoztatásnövelés céljával kapcsolatban a kormány jó jelnek tekinti, hogy egy év alatt 50 ezerrel sikerült bővíteni a foglalkoztatottak számát, és további előrelépésre számít amiatt, hogy idén több mint 200 ezer embernek biztosítanak új munkahelyet közmunka keretében.
A kormányfő megerősítette továbbá: a kormány elkötelezett annak érdekében, hogy „a kamatterhek csökkentése érdekében az államadósságot folyamatosan csökkentse, tehát erről az útról sem fogunk letérni”.
A tizenöt, Magyarországon működő multinacionális vállalat felsővezetőit tömörítő tanács irányítója, Kerekes László a tájékoztatón elmondta, a megbeszélésen három fő területet neveztek meg, amely szerintük szükséges az ország versenyképességének javításához: a vállalatoknak biztosított kiszámíthatóság, a forint stabilitása és az ország jó nemzetközi megítélése.
A csütörtöki konzultációt kezdeményező tanács vezetője hozzátette, emellett szóba került egy politikai ciklusokon átívelő országstratégia fontossága, a gazdasági élet kifehérítésének kérdése és a humántőke jelentősége is. Üdvözölték a mérnökképzés erősítését és a kormánynak a foglalkoztatás növelésére, valamint a gazdasági élet kifehérítésére, kiszámíthatóságára vonatkozó szándékát.
„Azért kértük a konzultációs lehetőséget a miniszterelnöktől, mert nekünk szerepünk az – mint magyarországi befektetéseket irányító üzletembereknek -, hogy a magyar gazdaság fejlődjön” – közölte Kerekes László – aki az AkzoNobel régiós vezetője -, hozzáfűzve, hogy a kormányzati tervek megismerésével szerintük segítséget tudnak nyújtani adni abban, hogy az elmúlt időszak gazdaságpolitikai intézkedéseiről alkotott nemzetközi vélemények kedvezőbb irányba változzanak.
A Magyar Európai Üzleti Tanács az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának 1998-ban alakult magyarországi üzleti tanácsa. Tagja egyebek mellett az ABB, az AkzoNobel, az Electrolux, az Ericsson, a GDF Suez, a Mol, a Nestlé, a Nokia, az OMV és a Philips. A tagvállalatok összesített nettó árbevétele 2010-ben csaknem 3.500 milliárd forint, alkalmazottainak száma pedig csaknem 18 ezer volt. A tanács tevékenységének egyik legfontosabb része az éves jelentés kiadása, amelynek célja, hogy a szervezet tagjai saját tapasztalataik alapján hozzájáruljanak a stabilabb, hosszú távon kiszámíthatóbb gazdasági környezet megteremtéséhe