Törő Csaba, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa szerint nem meglepő, hogy a bizottság nem találta „teljes mértékben kielégítőnek” a magyar kormány válaszát, hiszen a kormány már korábban jelezte, nem minden kérdésben közeledett a bizottság és Magyarország álláspontja.
Az elemzőt azzal kapcsolatban kereste meg szerdán az MTI, hogy az Európai Bizottság bejelentette: az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára tekintetében áttérnek a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszára, és úgynevezett indoklással alátámasztott véleményt juttatnak el Budapestre. Két további kérdésben – a központi bank függetlensége és az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében – további tájékoztatást kérnek a magyar kormánytól.
Törő Csaba azt mondta: az, hogy a bizottság új állásfoglalását elküldi Budapestre, egyfajta „felkérés, felhívás” Magyarországnak, hogy „tegyen eleget az uniós előírásoknak”. Van olyan kérdés, amelyben már a bizottság egyértelműen úgy látja, hogy a magyar jogszabály ütközik az uniós jogszabállyal, két kérdésben pedig még további információkat kért – közölte.
Mint emlékeztetett, most, a második szakaszban a bizottság „gyorsított eljárásban” ismét egy hónapot adott Magyarországnak a válaszadásra, szemben az ilyen esetekben szokásos két hónappal.
Ha Magyarország egy hónapon belül nem fogadja el a bizottság álláspontját, nem tesz eleget a testület kérésének a nemzeti és az uniós jog kifogásolt „ütközésének” feloldására, és a bizottság úgy látja, hogy Magyarország nem oszlatta el az aggodalmait, nem tudott új érveket felmutatni, akkor a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság elé kerülhet az ügy – mutatott rá.
Véleménye szerint a bizottság álláspontját „kipróbált szakértői gárda” dolgozza ki, amely „valószínűleg tételesen felépítve tudja megmutatni, hogy hol és miért ütközik” az uniós és magyar jog. Általában a bizottság javára dönt a bíróság, azonban „elvileg nem lehetetlen”, hogy egy tagállamnak adjon igazat hasonló esetben, lehet, hogy „elfogadja a magyar érveket”, vagy eltúlzottnak tartja a bizottság álláspontját – mondta. Hozzátette: döntéséhez a bíróság az uniós jogot és korábbi eseteket, a joggyakorlatot veszi figyelembe.
Az Európai Bizottság január 17-én indította meg Magyarország ellen az eljárásokat. Egy hónapot adott a válaszadásra, most pedig a határidőre beérkezett magyar válaszokra reagált. Az uniós eljárásrend értelmében ha a brüsszeli bizottságot nem elégíti ki az indoklással alátámasztott véleményére adott tagállami válasz sem, akkor az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé vihető.
Most, a második szakaszban – az ügyek sürgető voltára hivatkozva – szintén egy hónapot adnak Magyarországnak a válaszadásra, szemben az ilyen eljárások esetében általában szokásos két hónappal.
Forrás: mti