A földrengés az utolsó olyan vészhelyzet, amire számítanak a magyarok, ezért fogalmuk sincs arról, hogy lakásbiztosításuk kiterjed-e erre a káresetre – derül ki egy biztosítási alkusz internetes közvélemény-kutatásából. Még kevesebben vannak, akik szerződésük apró betűs részeit is ismerik, és alig akadnak olyanok, akik több szolgáltatót is végigjárnak, hogy összehasonlítsák az ajánlatokat, mielőtt választanának. Ez nem meglepő, mert egy egyszerű lakásbiztosításhoz is legalább félszáz részletet kellene áttanulmányozni.
A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. közvélemény-kutatása szerint a földrengés nagyjából az utolsó olyan vészhelyzet, amire a magyar ember számít az élete során. Pedig úgy tűnik, mostantól nem ártana ezzel a kockázattal is számolni, legalább a lakásbiztosításban, mert ha nem is túl gyakran, de a Magyarországra vonatkozó korábbi megállapítással ellentétben egyre sűrűbben hallani különféle, nagyobb erősségű földmozgásról.
A cég által megkérdezett ügyfelek többsége fél a kiszámíthatatlan jelenség következményeitől, a biztosítása megkötésekor mégsem tartotta fontosnak, általában nem is figyelt rá, hogy ez a kockázati tényező is bekerüljön a megállapodásba – ismertette az internetes felmérés eredményét Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője. A válaszadók többsége csak nagyvonalakban tudja, mit is tartalmazhat a szerződése, a részletekről, az úgy nevezett apró betűs tartalomról fogalmuk sincs.
Az ügyfelek többsége csak a leggyakoribb károk ellen biztosítja értékeit, és ha maga a biztosítós szakember nem figyelmezteti, nem tartja fontosnak az olyan „mellékes” tényezőt, mint a földrengés – magyarázza a szakértő a lakás és értékbiztosítással kapcsolatos általánosságokat. Ma már minden szolgáltatónak van földrengésre is kiterjedő kártérítési ajánlata, ám még a két-három évvel ezelőtt kötött szerződések egy részéből is kimaradt ez a tényező.
A szolgáltatók átlagosan a Richter-skála szerinti 4,4-es erősségű rengés után fizetnek kártérítést. A januári, oroszlányi földmozgás 4,7 erősségű volt, csaknem ötven kilométeres körzetben érzékelték. A biztosítókhoz és a polgármesteri hivatalokhoz akkor az egész országból több mint háromezer bejelentés érkezett, a károk teljes összege meghaladta az egymilliárd forintot. Ugyanebben a városban, a napokban ismét megmozdult a föld, ezúttal 3,7-es erősséggel, és sehonnan nem jelentettek komolyabb károkat.
Németh Péter szerint a biztosítási ajánlatok között nehéz eligazodni, hiszen már egy egyszerű lakásbiztosítási konstrukció kiválasztásakor is csaknem félszáz szempontot kellene az ügyfeleknek összehasonlítaniuk, erre pedig általában önállóan senki nem vállalkozik. A szakértő úgy véli, azok, akik nem alkuszok segítségével keresnek jó konstrukciót, legtöbbször az első, vagy legfeljebb a második szolgáltatóval kötnek megállapodást anélkül, hogy tudnák, van-e jobb ajánlat a biztosítási piacon.
Nem árt átnézni a szerződéseket, hogy kiterjed-e földmozgás okozta károkra is – figyelmeztet a CLB szakértője. Felhívta a társasházakban élők figyelmét is arra, hogy nem elég magára az épületre kötött lakóközösségi biztosítás, a lakásra külön szerződést kell kötni, mert anélkül nem fizet a biztosító a polcról leesett herendiért.
InfoRádió