Az első vasúti csomag átdolgozását célzó bizottsági javaslat az eddigieknél hatékonyabban segíti az európai vasúti piac integrációját és fejlődését. A belső piac megteremtése versenyképesebbé teszi a vasúti személy- és áruszállítást, amely az egyéb közlekedési módokhoz viszonyítva így nagyobb szerephez juthat. Az elfogadott általános megközelítés alapján megkezdődhetnek az egyeztetések az Európai Parlamenttel a tervezet véglegesítéséről.
Az Európai Unió nemzetközi vasúti fuvarozási egyezményhez (COTIF) való csatlakozásáról 2003 novembere óta zajlottak tárgyalások, a megállapodás most jóváhagyott változatát idén áprilisban parafálta a két fél. Az együttműködés jelentős fejlemény az Unió és a szomszédos országok vasútjai közötti kölcsönös átjárhatóság fejlesztése, az egyes közlekedési módok közötti kiegyensúlyozottabb munkamegosztás megteremtése terén.
A magyar elnökség a biztonságos, hatékony és környezetbarát belvízi közlekedés támogatását programja egyik prioritásaként határozta meg. Az áprilisi, esztergomi konferencia résztvevői elismerték annak szükségességét, hogy az e célt szolgáló NAIADES program kifutását követően is rendelkezésre álljon egy, a belvízi hajózásban rejlő lehetőségek hasznosítását szolgáló uniós szintű program. Az elfogadott tanácsi következtetések lendületet adhatnak a Bizottság 2013 utáni intézkedéseket előkészítő munkájához.
A találkozón két légiközlekedési megállapodást írtak alá, amelyeket az Európai Unió kötött az Amerikai Egyesült Államokkal és Brazíliával. A Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy átfogó légiközlekedési megállapodás megkötéséről kezdjen tárgyalásokat Moldovával.
A miniszterek élénk és érdemi irányadó vitát folytattak a közlekedési Fehér Könyvről. Bár a tagállami felszólalók nem értettek egyet az európai közlekedési politika minden elemével, összességében üdvözölték a Bizottság által előterjesztett útitervet. A vita résztvevői a legfontosabb és legsürgősebb feladatok között említették egyebek mellett az európai közlekedési kutatási és innovációs politika megerősítését, a közlekedési hálózatok hatékony összekapcsolását, az Egységes Európai Közlekedési Térség befejezését, új finanszírozási mechanizmusok és koherens társfinanszírozási keretek kifejlesztését a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez és fenntartásához, további helyi és nemzeti szintű akciók indítását a közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében, és az intelligens közlekedési rendszerek kiterjesztését.
Völner Pál, a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács közlekedési formációjának soros elnöke a találkozót követő sajtótájékoztatón összegezte az elmúlt félév legfontosabb eredményeit a közlekedési szakterületen. Komoly sikernek nevezte, hogy a magyar elnökség alatt zárult le eredményesen a nehéz tehergépjárművek infrastruktúra-használati díjairól szóló („Eurovignette”) irányelv módosítására vonatkozó tervezetről szóló, több mint két éve húzódó tárgyalássorozat. A szakterület egyik legfontosabb szabályozása „a szennyező fizet” elv alkalmazását célozza meg a közúti közlekedésben. A módosítást az Európai Parlament 2011. június 7-i ülése megszavazta.
Mint mondta, a TEN-T felülvizsgálatról szóló februári, gödöllői miniszteri találkozón a miniszterek megfelelő kiindulási alapként fogadták el az új TEN-T szakpolitika tervezési és végrehajtási kérdéseiről szóló bizottsági munkaanyagot. Az Európai Bizottság képviselői ekkor jelezték: figyelembe veszik a tagállami álláspontokat.
Az Egységes Európai Égbolt létrehozásáról szóló magas szintű áprilisi konferencia résztvevői elfogadták a Budapest Nyilatkozatot – emlékeztetett az államtitkár. A dokumentum rögzíti, hogy az érintettek mindent megtesznek a funkcionális légtérblokkok (FAB) 2012. december 4-i határidőre történő kialakítása érdekében. A Közép-Európai Funkcionális Légtérblokkhoz tartozó hét állam (köztük Magyarország) májusban alá is írta a FAB CE-t létrehozó megállapodást, amely megteremti a további előrehaladáshoz szükséges jogi és szervezeti kereteket.
Az európai GNSS (globális helymeghatározó műhold rendszerek) programok végrehajtásának félidei felülvizsgálatáról szóló tanácsi következtetések március végi elfogadása többek között annak volt köszönhető, hogy a magyar elnökségnek a jelentés januári ismertetését követően két hónapon belül sikerült konszenzusra jutnia a tagállamokkal. A Galileo rendszer kormányzati ellenőrzésű szolgáltatásaihoz való hozzáférés szabályairól szóló határozatról első olvasatos megállapodást ért el az elnökség.
A tanácsülés alkalmából írták alá Ausztria, Bulgária, Csehország, Görögország, Magyarország, Románia és Szlovákia szakterületi vezetői az Orient vasúti árufuvarozási folyosó irányító testületét megalapító egyetértési nyilatkozatot. A teherkorridor létesítésére vonatkozó uniós előírások nem az infrastruktúra fejlesztésére köteleznek, hanem a meglévő infrastruktúrán nyújtott szolgáltatás javítását tűzik ki célul. A határokon átnyúló speciális menetvonalak más előnyök mellett nem vonhatóak vissza két hónapon belül, forgalmi akadály esetén a személyvonatokkal azonos prioritást kapnak, és egyetlen, az egész korridoron hatáskörrel rendelkező kapacitáselosztó központtól lehet igényelni őket.
A kilenc európai árufuvarozási folyosó közül az Orient érinti a legtöbb országot, Prágából Bécs és Pozsony, majd Budapest érintésével jut el Bukaresten keresztül Konstancáig, illetve Vidinen és Szófián át Athénig. Az egyetértési nyilatkozat kimondja, hogy az irányító testület megalakult, rendelkezik működési szabályzata kidolgozásáról és kijelöli a résztvevő országok képviselőit. A dokumentum aláírásával a minisztériumok megkezdhetik a közös munkát az árufuvarozási folyosó működésének 2013 végére tervezett megindítása érdekében.