“Nem maradhat tovább az a gyakorlat, hogy öntjük a zsákba a pénzt, és kiderül, hogy a zsáknak nincs alja, feneke” – mondta Balog Zoltán a Duna TV-ben.
Bemutatta Brüsszelben a magyar kormány uniós elnökségünk romaprogramját. Itthon a roma felzárkóztatást célzó programok eddigitől eltérő megvalósításával, a pénzek felhasználásának szigorúbb ellenőrzésével, a cigányság munkához juttatására tett nagyobb erőfeszítésekkel igyekeznek csökkenteni a társadalmi és szociális feszültségeket. Minderről Balog Zoltán, a igazságügyi tárca társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára beszélt a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában. A politikus szerint nem szabad szőnyeg alá söpörni a létező etnikai típusú problémákat sem, mégis a megelőzésre, a kiváltó okok felszámolására kell koncentrálni a figyelmet és az erőforrásokat.
Magyarország nem mondja meg, mi legyen az európai roma stratégia – az elkövetkező fél év arra lesz jó, hogy a közös munka nyomán a jövő éj júniusában egy, az összes tagállam által elfogadott, közös álláspontot lehessen az Európai Tanács, az uniós állam- és kormányfők értekezlete elé terjeszteni.
A magyar javaslat fő csapásai kapcsán “nem kell csodára gondolni”: a tanulásra, a munkára és a közbiztonságra épül a stratégia.
Fontos szempont lesz a magyar javaslatcsomagban, hogy az unió összpontosítson a stratégiák gyakorlati megvalósítására – mondta kérdésre válaszolva Balog Zoltán. “Nem maradhat tovább az a gyakorlat, hogy öntjük a zsákba a pénzt, és kiderül, hogy a zsáknak nincs alja, feneke”.
A hazai cigányság felzárkóztatása során mit lehet tenni annak érdekében, hogy az integrációra szánt pénzek valóban célba érkezzenek és a rendeltetésüknek megfelelően használják fel azokat? – kérdezte a Közbeszéd.
Léteznek azok a mérőszámok, amelyekkel lehet mérni egy program hatékonyságát. Másfelől létezik egy ellenőrző mechanizmus is e célra – ezt eddig nem működtették – reagált az államtitkár. Ezen túlmenően pedig léteznek olyan kérdőívek, tesztek, amelyek segítségével nagy bizonyossággal megállapítható, hogy valóban roma-e az, aki igénybe vette a cigányságnak szánt támogatást. Harmadik szempont: nem szabad kvázi értelmetlenül önteni a pénzt a romaprogramokba – a támogatás mellé embereket, aktivistákat, szociális munkásokat is kell biztosítani; olyan személyeket, akik megtanítják a támogatottakat élni a pénzzel és a pénz adta lehetőségekkel.
“A jövőben nem egyszerűen egy állapotot tartunk fenn, ami egyre több pénzbe kerül, hanem megpróbálunk embereket kihúzni a passzivitásból, a munkanélküliségből, a tudatlanságból, és igyekszünk őket a munkaerő-piacra segíteni” – hangzott a beszélgetésben.
A zömmel romák lakta régiókban – ahol a nem foglalkoztatott aktív korúak aránya a hatvan százalékot is közelíti – nagy közmunkaprogramokat kell indítani úgy, hogy valódi értékteremtő munkát végezzenek az ott munkát vállalók – vázolta a kormányzati terveket Balog Zoltán. A nagy állami beruházásokon pedig – amelyekre “eddig innen-onnan, sokszor még csak nem is Magyarországról” hoztak munkásokat meg gépeket, a helyben és a régiókban élőknek kell munkát biztosítani a jövőben.
“Egy cigánytelep-felújítási programban miért is nem azok dolgoznak, akiknek a házait felújítják? Ez mind szervezés, odafigyelés és a szabályok betartásának a kérdése. Ma ez még Magyarországon nem gyakorlat, de mi rajta leszünk, hogy azzá váljon” – szögezte le a felzárkóztatásért felelős államtitkár.
A cigány magyar együttélésnek ugyanakkor valóban vannak nagyon súlyos, etnikai hátterű problémái is, ezt el kell ismerni, ez így van, nem szabad belenyugodni és nem szabad a szőnyeg alá söpörni sem – állapította meg kérdésre válaszolva Balog Zoltán. Ám a rendőrség fellépése, bár komoly feladatai vannak e terén, mégis kevés. Az okokat kell megszüntetni, ami persze sokkal lassúbb folyamat.
Jelen van ugyanakkor az olyan típusú beszéd is ezzel a problémahalmazzal kapcsolatban, ami sérti más emberek méltóságát, ez ellen pedig fel kell lépni – szögezte le a politikus. “Csak a miniszterelnökre szeretnék utalni, aki mikor először hallott a cigánybűnözés kifejezést a parlamentben, akkor felállt és visszautasította, hogy bárkit etnikai alapon az emberi méltóságában megsértsenek”.
Ám mégiscsak a bűnözést és a problémákat kiváltó okok ellen kell küzdeni a legerőteljesebben. “Az emberek nem bűnözőnek születnek. Az ártatlan gyereket, akár cigány, akár nem, megcsodáljuk, hogy milyen édes, aranyos, majd tizenkét-tizennégy évesen korától meg már rettegni kell tőle. Itt valamit elrontott a körülötte lévő társadalom és ezt kell korrigálni” – nyilatkozta Balog Zoltán a Közbeszéd stúdiójában.
Duna TV – Közbeszéd
gondola.hu