Családi kézművesműhely és mesejátszóház
2010. december 18. – 11.00-12.00
Néprajzi Múzeum, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.
Kérik a kedves vendégeket, hogy legkésőbb 11 óráig érkezzenek meg, mert később nehéz bekapcsolódni a programba.
Belépőjegy: gyerekeknek 500 Ft, felnőtteknek 1000 Ft.
A jegyet a Szombati Műhely vezetőjénél kell megvenni.
A magyar karácsony egyik legkedvesebb szokása a betlehemezés. Ebben a hagyományos játékban Jézus születésének eseményei elevenednek meg, ma már inkább csak a szent család szálláskeresése, a pásztorok imádása, esetleg a három királyok látogatása, többnyire gyermekek előadásában.
A középkorban az egész karácsonyi eseménysort felnőtt férfiak mutatták be misztériumjátékok keretében a templomban. Ezek egyikének sem ismerjük a szövegét, de a XVII-XVIII. századtól a laikus társaságok előadásairól már maradtak fenn tudósítások. A XIX. századtól a betlehemezés két formáját láthatjuk: a bábokkal és az élő szereplőkkel megjelenített karácsonyi játékokat. Az előbbit főleg a Dunántúl és a Felső-Tisza vidékén gyakorolták, míg Erdélyben inkább az utóbbi hódított. A bábtáncoltatást a középkorban az oltáron mutatták be, és mivel később világi elemek is szövődtek az előadásba, kitiltották a templomból. Csupán a betlehemi istálló és a szent család kicsinyített mása maradhatott meg a szentelt falak között. Az élőképszerű, ma is látható betlehemek tehát az egykori bábjátszás emlékei.
Hogyan is volt hajdanán?
Betlehemezni általában karácsony délutánján indultak a fiatalok, és késő estig sorba járták a falu portáit. A játékban rendszerint a pásztorok, az angyalok és a háromkirályok szerepeltek, otthon készített, egyszerű jelmezekben. Magukkal vitték azt az előre elkészített kis templomot, melynek belsejében a bibliai események főszereplői voltak láthatók, a háromkirályokat Betlehembe vezető csillaggal.
Kissé kibővített változatban már több szereplőt is találhatunk a betlehemes játékban. Ilyenkor a cselekmény többnyire azzal indult, hogy Mária és József szállást kerestek, de a gazdagok nem fogadták be otthonukba, az istállóba küldték őket, amiért később természetesen meg is bűnhődtek. A mezőn alvó pásztorokat angyalok keltegették, hogy induljanak a megszületett kis Jézuskát üdvözölni, de azok együgyűségükben minduntalan félreértették a szózatot, és ebből sok humoros fordulat is támadt. Mikor azonban végre felfogták a jó hírt, jószívűségükben szegénységük ellenére is legkedvesebb jószágaikat, terményüket vitték a kisdednek, és versekkel, énekekkel köszöntötték őt. Csatlakoztak hozzájuk a napkeleti bölcsek is, akik már értékesebb ajándékokkal érkeztek. A betlehemezés általában adománykérő szöveggel, jó kívánságokkal zárult, mire a háziak megajándékozták, megvendégelték a hozzájuk betérőket.
Hogyan készíthetününk betlehemet?
A betlehemezők maguk, házilag készítették templom alakú betlehemeiket. Régi szokás szerint – Krisztus születésének emlékére – a templomokban is állítottak és állítanak betlehemeket, sőt számos családban a karácsonyfa alá is helyezik őket. A gazdagabb családok és egyházi intézmények valaha többfigurás ábrázolásokat választottak: a barmok között nyugvó kis Jézust a pásztorok, a háromkirályok és az angyalok is köszöntik. A hagyományosabb, szegényebb betlehemben a szent családon kívül legfeljebb a pásztorok láthatók.
A bibliai eseményeket otthon is felidézhetjük, ha papírból, szalmából, fából elkészítjük a legendás színhelyet – barlangot vagy istállót – és Mária, József, a kis Jézus, a háromkirályok, esetleg a pásztorok és a jászol körül nyugvó állatok alakjait. Nem kell hozzá sok pénz, csak egy kis kézügyesség és némi idő.
Betlehem – gyurmából vagy gipszből
Hozzávalók
– kisüthető gyurma vagy gipsz,
– textilmaradékok,
– vízfestékek,
– hullámpapír,
– ragasztó,
– kartondoboz,
– fonal,
– aranypapír,
– drót,
– fenyőgallyak,
– szárított fű, szalma.
Készítése
Gyurmázzuk meg a fejeket, és a kezeket. Csak az arc és a nyak megformálására ügyeljünk, a vállakat már úgyis takarja a ruha. A kezeket úgy alakítsuk ki, hogy a csukló felett legyen rajtuk egy-egy gömb, ami alatt a ruhát rögzíthetjük. A figurának nincs külön teste, vázukat hullámpapírból állítsuk össze: két papírcsíkot vágjunk be a közepéig és szemből csúsztassunk egymásba. A három király közül az egyik vázát kisebbre szabjuk ki, hogy térdelő figura is legyen.
A ruhákat egyszerű téglalap formájúra szabjuk. A téglalapok közepére csak akkora lyukat vágjunk, amin a fej épphogy kifér. Az elkészült fejeket rögzítsük a vázhoz. A ruhákhoz varrjuk oda a kezeket, majd a ruhákat húzzuk rá a fejekre, és ragasszuk hozzá a vállrészekhez. A hajat és a szakállat pamutfonal segítségével készítsük el. A turbánokat vászoncsíkokból tekerjük a fejekre, a koronát papírból vágjuk ki. A kis Jézusnak csak feje van, a nyaknál kezdődő bugyolálással alakítsunk ki pólyát fehér vászonból.
Egy kartondoboz elülső felét vágjuk ki, és rendezzük be fenyőággal, szalmával, fakéreggel, vagy bármilyen más szép, természetes anyaggal, amit környezetünkben találunk. A figurákat a betlehem alapjához egy-egy alulról bevert szöggel és ragasztóval rögzíthetjük.
Forrás: noiportal.hu