Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának közleménye
A jövő nemzedékek szószólója, Szabó Marcel az egészséges
környezethez való jog érvényesítése érdekében hatékonyabb
kormányzati fellépést sürget a parlagfűvel fertőzött területek
felderítésére, valamint a fertőzés megelőzésére, és kormánybiztos
kinevezését szorgalmazza a védekezés irányítására.
Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója örömmel nyugtázza, hogy
a kormányzati szervek a légi felderítés alkalmazásával igyekeznek
hatékonyabbá tenni a parlagfűvel fertőzött területek behatárolását,
és reményét fejezi ki, hogy megfelelő szándék esetén, a modern
technika segítségével jelentősen megnőhet a felderítés és ezzel
együtt a szankcionálás, de mindenekelőtt a megelőzés hatékonysága.
Elfogadhatatlan ugyanis, hogy miközben szakmai becslések
hét-nyolcszázezer hektárra teszik a parlagfüves, főleg mezőgazdasági
területek nagyságát, addig a hatóságok a legutóbbi időkig mindössze
néhány ezer hektárnyit (tavaly nem egészen 3500 hektárt) voltak
képesek ezekből azonosítani. Ennek következtében – miközben a helyi
hatóságok kiskertek tulajdonosai ellen szigorúan eljártak –, akár
több ezer hektáros tarlók vagy napraforgótáblák tulajdonosai is
hanyagságukkal büntetlenül betegíthetik meg polgárok millióit. A
parlagfű-allergia ugyanis ma már a legfontosabb népbetegségek közé
tartozik, amelynél pusztán a tünetek enyhítésére évente
negyvenmilliárd forintot kénytelenek fordítani az arra érzékeny
polgárok.
A gazdálkodóknak meg kell érteniük, hogy az allergén gyomok elleni
védekezés elhanyagolása hatásait tekintve ugyanolyan súlyos
környezetszennyezés, mint ha egy gyár füstöt és mérgeket ereget a
levegőbe.
A biztoshelyettes felhívja a gazdálkodók figyelmét arra, hogy az
uniós területalapú támogatások folyósításának elengedhetetlen
feltétele a mezőgazdasági területek gyommentesen, megfelelő
kultúrállapotban való tartása. Ez amellett, hogy mezőgazdasági
szakmai érdek, környezet-egészségügyi szempontból is alapvető
fontosságú. Szabó Marcel ezért felszólítja a mezőgazdasági
szakhatóságokat, hogy ezt az alapkövetelményt – tekintettel az
allergén gyom által évről évre okozott egészségügyi vészhelyzetre –
a parlagfűvel fertőzött területek esetében az eddiginél jóval
határozottabban juttassák érvényre. Ez különösen ott lehet nagy
jelentőségű és a jövőt illetően visszatartó erejű, ahol a
kultúrnövény-borítottság mértéke miatt a jelenlegi szabályozás nem
teszi lehetővé a gazdasági érdekből közérdekű védekezés
elrendelését. Az ilyen gazdálkodók, ha törvénytiszteletből nem is,
anyagi érdekből a jövőben remélhetőleg terv- és szakszerűen, időben
elvégzik a szükséges növényvédelmi munkálatokat. Fontos tapasztalat,
hogy a csekély talajmozgatással járó ökológiai gazdálkodásnál a
parlagfű-fertőzés szinte ismeretlen.
Az ombudsmanok több mint egy évtizede visszatérően felhívták a
kormányzatok figyelmét arra, hogy a parlagfű-probléma megoldásának
elmulasztása az állampolgárok egészséghez és egészséges környezethez
való alkotmányos jogát érintő súlyos visszásságot okoz. Bár az
Alkotmánybíróság határozata szerint „az állam nem élvez szabadságot
abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje”, a parlagfű mint
a legveszélyesebb pollenallergén növény folyamatos terjedése a
környezet állapotának romlását okozza, és az allergiás betegek
számának gyors ütemű növekedésével sérül az egészséges környezethez
való alapjog. Mivel az állampolgári alapjogok érvényesülését az
államnak kell biztosítania, az allergiás légúti megbetegedések
csökkentése a parlagfű elleni küzdelemmel együtt állami feladat.
Elengedhetetlen a légszennyezés elleni komplex fellépés is, miután
az allergiás betegségben szenvedők városokban tapasztalható magasabb
aránya megerősíti, hogy a légszennyezés is hozzájárul az allergiás
megbetegedések terjedéséhez.
Elődeihez hasonlóan a szószóló önálló, világos feladatkörrel és
felelősséggel bíró kormánybiztos kinevezését sürgeti, aki képes a
témával kapcsolatos növényegészségügyi, településpolitikai, nép- és
környezet-egészségügyi, munkaerőpiaci, idegenforgalmi szakmai
feladatok megoldásának összehangolására. Aki az ágazati részérdekek
(mint a gazdálkodás költségeinek csökkentése, a gyógyszerpiac
bővülése) egyoldalú képviselete helyett érvényre juttatja az
össztársadalmi érdeket.
Aki elfogulatlanul képes és hajlandó az egészségvédelem érdekében
tevékenykedő szakmai és civil szervezetekkel együttműködni, azok
tudását, képességeit a védekezésben hasznosítani. Aki nem csupán
kampányszerűen, a legsúlyosabb gondokat okozó néhány hetes virágzási
időszakban, hanem tervszerűen dolgozik a probléma okainak
megszüntetésén, aki rendelkezik a források ésszerű felhasználásához
szükséges szakmai tudással, függetlenséggel és hatáskörrel.
Forrás: MTI 2016. 08. 11.