A húsvét, vallási vonatkozásai mellett, egyben a természet újjáéledésének ünnepe, és már a kereszténység előtti időkben ünnepelték ezt az időszakot – mondta a néprajzkutató az M1 aktuális csatorna műsorában vasárnap.
Koltay Erika hangsúlyozta: szimbólumrendszere részben onnan ered, hogy a germán tavaszistennőnek nyúlszerű feje volt és a kedvenc nyulát madárrá változtatta. Utóbbi pedig színes tojásokat tojt.
Neve abból ered, hogy előtte 40 napig tartózkodni illik a hús fogyasztásától, az ekkorra elkészülő sonkát és egyéb hagyományos ételeket pedig a hagyomány szerint megszentelik.
Ugyanakkor a locsolkodás szokása szintén a megújhodást jelenti. Azért locsolják meg a lányokat, hogy lemossák róluk a bajt, a betegséget, illetve megtisztuljanak és termékenyek legyenek – sorolta a húsvéti népszokások eredetét a néprajzkutató.
MTI