A mangalica nemcsak a termelőknek, hanem az államnak is jó befektetés, a magyar állattenyésztés egyik húzó brandje, termékcsoportja, amely a belföldi és a külpiacon is egyre keresettebb termék – hangsúlyozta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten, a Klauzál téri vásárcsarnokban.
Feldman Zsolt, a hétvégi IX. Budapesti Mangalicafesztivál beharangozó sajtótájékoztatóján ismertette, hogy az agrártárca és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete, a kormányzati sertésprogram keretében 2013 óta szoros szakmai együttműködést folytat a mangalica termékek fogyasztásának bővítése érdekében.
A közös munkának szavai szerint már kézzel fogható eredménye is van: míg az együttműködés kezdetén a tenyészetek száma 182, a mangalicakocáké 7500 volt, ma már 246 tenyészet működik az országban, és a kocaállomány 9700 körül mozog, a termelők számára pedig biztos megélhetést jelent a mangalicatartás. Az együttműködés során a minisztérium és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete olyan szakmai programot valósított meg, amelynek köszönhetően „csúcs szintet” ért el a mangalicatenyésztés és a mangalicatermék.
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke az MTI-nek elmondta: az anyakocák közül mintegy 5500 szőkemangalica, a többi – fele-fele arányban – vörös és fecskehasú mangalica. Az ellenőrzött kocaállománnyal évente mintegy 60 ezer hízót állítanak elő az országban. Ez a a teljes sertéslétszám mintegy 2 százaléka, értékben azonban magasabb arányt képvisel – fűzte hozzá.
A tenyésztők árbevétele éves szinten mintegy 3,6 milliárd forintot tesz ki, a termék eladást is hozzászámítva az éves bevétel megduplázódik, 7-8 milliárd forint között mozog. A 60 ezer sertés mintegy negyedéből készült terméket viszik exportra, vágóhídra ugyanis az évi hízómennyiségből mintegy 25-30 ezer kerül, a másik fele házi vágás. Fontos külpiac a spanyol, az olasz és a francia, valamint az ázsiai piacok közül Japán, Szingapúr, Honkong.
MTI 2016. február 9.