Az Alapjogokért Központ szerint a magyar állam elsőrendű kötelezettsége állampolgárainak védelme, és a legutóbbi menekültügyi törvénymódosítások összhangban vannak a nemzetközi és uniós előírásokkal.
A központ csütörtökön az MTI-hez eljuttatott összegzésében rámutatott: a jelenlegi védelmi– és biztonságpolitikai válsághelyzetben meghaladottá vált az az emberi jogi dogmatizmus és fundamentalizmus, mely az állam rendvédelmi kötelezettsége és a magyar állampolgárok biztonsághoz való joga elé helyezi harmadik országbeli irreguláris migránsok menedékjogát.
A központ ezért mindenekelőtt megköszöni a rendőrségnek, hogy szerdán Röszkénél megvédték az államhatárt és őrködnek a magyar állampolgárok szabadsága és biztonsága felett.
Mint írták, ahogy a magyar rendőrök szerdai, szükséges és arányos fellépése összhangban volt a vonatkozó hazai jogszabályokkal, úgy a legutóbbi menekültügyi törvénymódosítások is összhangban vannak a nemzetközi és uniós előírásokkal. Utóbbiak kifejezett lehetőséget biztosítanak a tagállamoknak a határon történő, tranzitzónában lefolytatható eljárásokra, míg a genfi egyezmény sokat emlegetett 31. cikke kimondja, hogy a részes államok büntetéssel sújthatják azokat a jogellenes határátlépőket, akik nem közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük veszélyben volt – rögzítették.
Hozzátették: a magyar rendőrség szerdai fellépése azért volt szükséges és arányos, mert harmadik országbeli, külföldi állampolgárok tömegzavargás résztvevőiként és felfegyverkezve, többrendbeli bűncselekményt elkövetve kíséreltek meg Magyarország területére jutni. A rendőrség alapvető, alkotmányos feladata az ilyen és ehhez hasonló bűncselekmények megakadályozása, az államhatár rendjének védelme, az alaptörvény szerint pedig Magyarország védelmezi állampolgárait. Ez az állam elsődleges kötelezettsége, ezután lehet csak arról beszélni, hogy kit és milyen feltételek fennállta esetén illethet meg menedékjog – mutatott rá a központ.
MTI