Peking visszautasította a Fülöp-szigetek, Japán és az Egyesült Államok vádjait, s kijelentette: Kína nem akadályozza a szabad hajózást a Dél-kínai-tenger vitatott területein, a zátony-, illetve szigetfeltöltéseket pedig a maga részéről befejezte.
A kínai külügyminisztérium pénteken nyilvánosságot kapott terjedelmes közleményében idézte Vang Ji kínai külügyminisztert, aki a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) külügyminiszteri találkozójához kapcsolódó Kuala Lumpur-i regionális fórumon kijelentette: Kína ugyanúgy érdekelt a szabad hajózásban és a légtér szabad használatában, mint más államok.
A vitatott hovatartozású Spratly/Nansa-szigetekkel kapcsolatban a közlemény ugyancsak a tárcavezető szavaira utalva megállapította, "régi problémáról van szó", de szigetek Kína területének részét képezik, s utalt rá, "Kína volt az első ország, amely felfedezte és nevet adott nekik".
Vang hangsúlyozta, hetven évvel ezelőtt Kína a japán megszállóktól a Kairói Nyilatkozatban és a Potsdami Egyezményben foglaltak alapján visszaszerezte a Spratly és a Paracel/Hszisa-szigeteket, s visszafoglalásukhoz az Egyesült Államok, Kína szövetségese biztosította a hajókat. "E tényeknek rögzítve kell lenniük az önök irattáraiban" – fogalmazott a miniszter.
A közlemény Vietnamra és a Fülöp-szigetekre utalva megjegyezte, az 1970-es évekig egyes országok több szigetet megszálltak, illetve elfoglaltak, Kína törvényes jogait megsértve. A Dél-kínai-tenger kérdésének felvetésekor a Fülöp-szigetek, amely a 8 szigetet foglalt el, "nem mond igazat" – áll a kínai dokumentumben, s további nemzetközi egyezményeket idézve állítja, hogy a szóban forgó szigetek a Fülöp-szigetek területén kívülre esnek.
A pekingi állásfoglalás szerint "a Dél-kínai-tengeri kérdésnek gyakorlatilag Kína az áldozata", amely a béke és stabilitás fenntartása érdekében "nagy önuralmat gyakorolt".
Kína alapvető álláspontja, hogy a kapcsolódó vitákat tárgyalásokkal és egyeztetésekkel kell megoldani a történelmi tények és az ENSZ Tengerjogi Egyezményét is magába foglaló nemzetközi törvények alapján – erősítette meg a közlemény, hozzátéve, hogy ettől Peking nem kíván eltérni.
Az utóbbi időben Kínát a legtöbb bírálat főleg Manila és Washington részéről egyes zátony-, illetve szigetfeltöltések miatt érte, amelyek – állításuk szerint – megváltoztatják a dél-kínai-tengeri staus quót.
Ezzel kapcsolatban a külügyi közlemény ugyancsak visszaidézi Vang Ji csütörtöki nyilatkozatát, miszerint a status quo a térségben folyamatosan változik, vagyis nem csak a közelmúltban és nem csak Kína folytatott hasonló területfeltöltéseket. Mindazonáltal – tették hozzá – a miniszter tájékoztatta kollégáit, hogy Kína ilyen irányú munkálatai június végén befejeződtek. Amint az építkezések is véget érnek, Kína meg kívánja nyitni azokat a szomszédos államok számára is.
Az ASEAN-külügyminiszterek tanácskozásuk csütörtöki záróközleményében, annak 150. pontjaként rögzítették, hogy a továbbra is aggasztónak tartják a térségben tapasztalható fejleményeket és nyugtázták egyes tagországok minisztereinek súlyos aggodalmát a dél-kínai-tengeri területfeltöltések miatt, amelyek "meggyengítették a bizalmat, növelték a feszültséget és alááshatják a békét, a biztonságot és a stabilitást a Dél-kínai-tengeren".
MTI