Budapest, 2014. október 24., péntek (MTI) – Magyarország és Törökország között rendkívül jók a kapcsolatok, amelyhez jó alapot teremt a magyar és a török nép közötti kölcsönös bizalom – mondta el Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek abból az alkalomból, hogy október 29-én török tematikus napot rendez a közmédia.
Kifejtette: Törökország kiemelt kereskedelmi partnere Magyarországnak, hiszen ma már az EU-n kívüli országok közül az ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere az országnak.
Szabó László közölte: a kétoldalú árucsere értéke 2002 óta csaknem ötszörösére nőtt, a kereskedelmi forgalom az utóbbi években már tartósan 2 milliárd dollár fölött van és jelentős, 1 milliárd dollárt meghaladó magyar aktívumot mutat. A kétoldalú áruforgalom értéke 2013-ban rekordot ért el: meghaladta a 2,62 milliárd dollárt, ebből a magyar export 1,89 milliárd dollár volt, míg az import 0,73 milliárd dollárt tett ki.
Mint mondta, a magyar-török külkereskedelmi áruforgalom 2014 első félévében az előző év hasonló időszakához képest további fejlődést mutat, a külkereskedelmi áruforgalom összességében 11,5 százalékkal növekedett. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: ez a növekedés nagyszerű eredmény és a cél az, hogy ezt az ütemet fenntartsák, sőt, ha lehetséges, tovább növeljék.
A Törökországba irányuló magyar export fontosabb termékcsoportjai a híradás- és audiovizuális technika, a közúti járművek, az energetikai gépek, az irodagép- és elektronika, valamint a műanyag alapanyagok. A magyar behozatal fontosabb termékcsoportjai a híradás- és audiovizuális technika, a villamos gépek, a textiltermékek, az ipari gépek és a közúti járművek.
A parlamenti államtitkár úgy látja, hogy a magyar kivitel növelésére elsősorban a járműipar, az energetika, az egészségipar, az informatikai és kommunikációs technológia, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek területén kínálkoznak lehetőségek.
Szabó László emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök tavaly decemberi törökországi látogatása alkalmával szándéknyilatkozatot írtak alá az energetikai, vasúti, vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi együttműködésről. Szintén decemberben írtak alá együttműködési megállapodásokat magyar és török energetikai, vízgazdálkodási cégek között.
A kereskedelmi ügyletek finanszírozási lehetőségeinek bővítésére pedig az Eximbank a TürkEximbankkal, valamint két kereskedelmi bankkal is finanszírozási keret-megállapodást kötött. Mindez azt mutatja, hogy mindkét oldalon megvan a szándék, hogy a kooperáció a gazdaság szinte valamennyi területére kiterjedjen – mutatott rá.
Hangsúlyozta: Törökország a keleti nyitás egyik kiemelt célországa, a kétoldalú kapcsolatok kiválóak, gyakoriak a magas rangú látogatások, jók a kereskedelmi kapcsolatok. Stratégiai szempontból Törökország kifejezetten fontos állam a régióban és Európában is.
Szabó László elmondta: szorosak a politikai kapcsolatok is, hiszen két szövetséges, stratégiai együttműködést folytató országról van szó. Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan akkori miniszterelnök, mostani elnök tavaly decemberben hangsúlyozták az évenkénti találkozók fontosságát.
Az államtitkár a kulturális kapcsolatokról szólva felidézte: 2013 elején Yunus Emre Kulturális Központ nyílt Budapesten, az év végén pedig felavatták a Magyar Kulturális Intézetet Isztambul központjában. A Budapesti Könyvfesztivál idei díszvendége Törökország volt, a novemberi Isztambuli Könyvvásáron pedig Magyarországé lesz a főszerep.
Magyarország kiemelt figyelmet szentel a török emlékeknek és Törökország is ápolja az ottani magyar emlékeket, nemrégiben az oszmán könyvnyomtatás alapítója, a magyar származású Ibrahim Müteferrika emlékére múzeum nyílt – sorolta a példákat.
Szabó László arra is kitért, hogy az oktatási együttműködés is jelentős a két ország között, a magyar állam által biztosított Stipendium Hungaricum ösztöndíjasai és saját költségükön itt tanuló török diákok is érkeznek ide. Fontos, hogy minél több magyar fiatal tanuljon Isztambulban, Ankarában, Izmirben és a többi török nagyvárosban.
Közölte: Törökország kiemelt célpontja a magyar turistáknak, de növekszik a Magyarországra látogató török turisták száma is, akik Budapesten kívül egyre inkább felfedezik maguknak például a Dél-Dunántúlt is.
Szabó László kiemelte: Magyarország következetesen és nyíltan kiáll amellett, hogy Törökországnak az Európai Unióban van a helye. Mint mondta, a közép-európai államok Törökország természetes szövetségesei, Magyarország mégis kiemelkedik közülük. Ezt bizonyítja, hogy Magyarország érte el, hogy egyeztető fórum alakuljon a visegrádi négyek és Törökország között. Az érezhető, hogy „a török kollégák szívesebben, nyugodtabban ülnek le velünk egyeztetni” – vélekedett.
Megjegyezte: a magyarokkal szemben minden török rokonszenvet érez, „jó dolog Törökországban magyarnak lenni”.
Az államtitkár végül azt mondta: ahhoz, hogy a két ország, a két nép kölcsönös szimpátiáját eredményes, konkrét együttműködésre tudják fordítani, folytatni kell a kapcsolatépítést, egymás jobb megismerését. Ezért is fontos kezdeményezés a közmédia hagyományteremtő szándékú projektje, a török nap október 29-én, Törökország nemzeti ünnepén.
MTI