Nagy többséggel elfogadta az Országgyűlés a devizahiteleseket segítő javaslatot. Ennek értelmében visszajár a hiteleseknek az a pénz, amit az elmúlt 10 évben tisztességtelenül vettek el tőlük a bankok. Orbán Viktor miniszterelnök „történelmi napnak” nevezte a mait.
Az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta a devizahiteleseket segítő törvényt. Az új jogszabályban lényegében a Kúria múlt hónapban hozott megállapításait foglalták össze. A legfőbb bírói testület szerint több szempontból is tisztességtelenül jártak el a bankok a devizahitelezéskor. Ennek kimondásával nyílt lehetőség a több éve húzódó és több százezer családot érintő probléma törvényi rendezésére.
Orbán Viktor történelminek nevezte a mai napot, egy délutáni gyáravató rendezvényen azt mondta, hogy a devizahiteleseket segítő törvény elfogadásával új időszak nyílhat, eljöhet a fair bankok korszaka. „Magyarországon végre az emberek úgy fogják érezni, hogy nem mindig az erősebbnek van igaza. Annak is lehet igaza, aki gyengébb, de mégis csak az igazság és a törvény az ő oldalán áll. Még az is előfordulhat, hogy Magyarországon egyszer csak eljön a fair bankok időszaka” – közölte Orbán Viktor, miniszterelnök.
Az új törvény kimondja, hogy az árfolyamrés semmis, helyette a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél is a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kellett volna használni. Az egyoldalú szerződésmódosítások, vagyis a kamatemelések is semmisek, kivéve, ha a bankok a bíróságokon bebizonyítják, hogy tisztességesen jártak el. A helyzet rendezéséig tilos a bankoknak kamatot emelni, a végrehajtásokat és a pereket felfüggesztik.
A jogszabály azokra vonatkozik, akik 2004. május 1-e után vették fel és 2009-ig nem zárták le hitelüket, nem végtörlesztettek kedvezményes árfolyamon és az eszközkezelőtől sem kértek segítséget. Az élő szerződéseknél nincs elévülés, minden jogszerűtlenül felszámított összeg a teljes futamidőre visszajár.
A törvény a lakáscélú, a szabadfelhasználású, az autó, és a lízingszerződésekre is vonatkozik. Ráadásul nem csak a deviza, hanem a forinthitelesek esetén is.
A Híradónak nyilatkozó szakértő arra hívta a figyelmet, hogy senki ne gondolja úgy, hogy most a törvény elfogadásával már nem kell törlesztenie hitelét. „Mivel a mostani, devizaszerződések élőszerződések én mindenkit arra bátorítok, hogy továbbra is fizesse a törlesztő részleteket. Ellenkező esetben a bank akár a BAR-listára is felteheti az ügyfelet, vagy a szerződést is felmondhatja” – mondta Gergely Péter, hitelszakértő.
Az elmúlt napokban több fajta számítás is napvilágot látott, hogy mennyi pénz járhat vissza a devizahiteleseknek. A jegybank számításai szerint akár 900 milliárd forintot is elérheti az az összeg, amit a bankoknak vissza kell adniuk ügyfeleiknek. A most elfogadott törvény ugyanis még csak az első lépés. Szeptemberben születhet meg az a törvény, amely a bankok és az ügyfelek közötti elszámolást szabályozza. Vagyis akkor derül ki, hogy kinek, mennyi pénz jár vissza, vagy mennyivel csökken a tartózása. Végül az ígéretek szerint az évvégéig, megszülethet majd a devizahitelek kivezetéséről szóló törvény is, ami a hitelek forintra váltására ad megoldást.
1 milliót is visszakaphat egy átlagos devizahiteles
Egy átlagos devizahiteles 600 ezer és 1 millió forint közötti összeget kaphat vissza – ezt mondta a Fidesz frakcióvezetője. Rogán Antal úgy fogalmazott: a döntés valódi igazságtételt jelent a devizahitelesek által elszenvedett sérelmekért cserébe. Megerősítette, hogy ősszel két újabb jogszabály várható, egyrészt a pénzvisszatérítés részleteiről, másrészt döntenek a devizahitelek forintra váltásáról is. „Ezzel a devizahitelesek egyik oldalról eleve kapnak, egy átlagos devizahiteles akár 600 ezer és 1 millió közötti összeget is az év vége felé, második oldalról ráadásul jelentősen csökkeni fog az az összeg, amit kamatfizetés formájában fizetniük kell” – nyilatkozta Rogán Antal.
Ellenzéki pártok reakciói
Az ellenzéki pártok szinte kivétel nélkül megszavazták a törvényt, ugyanakkor kritikákat is megfogalmaztak. Gyurcsány Ferenc pártja például azért nem támogatta, mert szerintük a törvény túl nagy terhet ró a bankokra. A fideszes Mengyi Roland viszont úgy fogalmazott: a devizahitelek elszabadulása a Gyurcsány-Bajnai kormányok egyik legnagyobb bűne.
Az MSZP támogatta a devizahiteleseket segítő törvényt, de azt csak egy kis előrelépésnek tartják, szerintük az igazi probléma: a gyenge forint. „Pici előrelépés tehát és ezért támogattuk, de nem oldja meg a problémát, a probléma az maga az árfolyam” – ezt az MSZP-s Burány Sándor mondta.
Az Együtt-PM-es Szelényi Zsuzsanna szintén arról beszélt, hogy meg kellene erősíteni a forintot.
Az LMP szerint fontos volt elfogadni a devizahiteleseket segítő csomagot, de Schiffer András a párt társelnöke sajnálta, hogy erre 4 évet várni kellett. „Fontos elfogadni ezt a devizahitel mentőcsomagot, kár hogy erre 4 év késedelemmel, és látszatintézkedéssel eltelt 4 év után kerül sor” – közölte Schiffer András, az LMP társelnöke.
A Jobbik támogatta a javaslatot, bár a párt szerint annak vannak hibás elemei is. Z. Kárpát Dániel frakcióvezető-helyettes azt közölte: a cél, hogy egyetlen forint se maradhasson igazságtalanul a pénzintézeteknél. „Egyetlen indokolatlanul elvett forintot se tarthassanak meg azok, akiknek a lopott holmit most vissza kell adni” – mondta a jobbikos Z. Kárpát Dániel
Fodor Gábor nem szavazta meg a devizahiteleseket segítő törvényt. A liberális politikus szerint ugyanis nem szolgálja a devizaadósok érdekeit.
A Demokratikus Koalíció a törvényjavaslatot elfogadhatatlannak tartja, szerintük például túl nagy terhet ró a bankokra és azt is hozzáteszik: az Orbán kormány több mint 4 évig halogatta a megfelelő rendezést.
Fideszes Mengyi Roland viszont arra emlékeztetett: a devizahitelek elszabadulása a Gyurcsány-Bajnai kormányok egyik legnagyobb bűne. „Ebben az időben 140 szeresére nőtt a magyar lakosság devizaadóssága, félmillió magyar család otthonára került jelzálog, veszélybe sodorták több száz magyar család otthonát, megélhetését, létbiztonságát” – mondta Mengyi Roland.
A fideszes politikus azt hangsúlyozta: egyik bank sem engedheti meg, hogy tisztességtelenül, erőfölénnyel visszaélve, az ügyfelek rovására működjön. A pénzintézeteknek tisztességesen kell forgatniuk a pénzt és fair módon kell eljárniuk.
A Magyar Bankszövetség méltánytalannak tartja a törvényt, és abban bízik, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól.
Forrás: hirado.hu