A 2013-as év végleges számai ugyan még nem állnak rendelkezésre, de a bevételi és kiadási adatok eddigi összesítése szerint az EU tavaly lezárult 2007-2013 közötti
költségvetési ciklusában mintegy 24 milliárd euró pozitív szaldóval zárt Magyarország – mondta Fazakas Szabolcs, az Európai Számvevőszék tagja kedden a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán tartott előadásában.
Kiemelte: tekintettel arra, hogy az Európai Unió költségvetésének csökkenése, az áfa- és a nemzeti jövedelem (GNI) alapú hozzájárulás mérséklődése következtében az ország összes befizetési kötelezettsége is csökken, így Magyarország nettó pénzügyi pozíciója 2014-2020 között is újra mintegy 24 milliárd euró lesz várhatóan.
Kifejtette: az EU költségvetése megkülönbözteti a kötelezettségválallást (angolul commitment) és a kifizetést (payment), ezért fontos megjegyezni, hogy Magyarország nettó pozíciójának kiszámításakor az adott évben ténylegesen megvalósított kifizetéseket vették figyelembe.
Fazakas Szabolcs elmondta: az EU Magyarország részére a 2007-2013 közötti hétéves költségvetési keretben összesen – az agrár- és vidékfejleszlesztési támogatásokat is beleértve – 32,8 milliárd euró kötelezettséget vállalt, ehhez viszonyítva igen jelentős a nettó 24 milliárd eurós magyar pozitív szaldó, azaz a bevételi és kiadási különbözet.
Az EU számvevőszékének tagja elmondta: ha a 2007-2013 közötti uniós költségvetési periódust nézzük, Magyarországnak sikerült a rendelkezésre álló kereteket szinte teljes mértékben lekötnie, és több mint 90 százalékos mértékben lekötnie.
Fazakas Szabolcs kiemelte: az uniós támogatások felhasználása azért bír nagy jelentőséggel Magyarország számára, mert egyéb források hiányában az adott időszakban ezek biztosították a magyar közületi fejlesztések forrásainak 99,8 százalékát. Mint mondta: ez az Európai Unióban a legmagasabb érték, és jól mutatja, hogy az ország milyen mértékben van ráutalva az EU forrásaira.
Elmondta: az elmúlt költségvetési időszak egyik fontos lépéseként, főleg a válság hatására, az EU-ban elfogadták az n+3-as szabályt, amelynek értelmében egyes projektek megvalósítására nem kétéves, hanem hároméves határidőt szabtak.
Ezt az eredetileg 2010-ig érvényes szabályt először meghosszabbították, majd két éve kiterjesztették minden, az uniós GDP átlagának 75 százalékát el nem érő tagállamra – emelte ki Fazakas Szabolcs.
Ez a rendelkezés Magyarországnak is előnyös, mert nálunk is gyakran nem sikerül egyes, főleg nagy infrastrukturális beruházásokat lezárni az induláshoz képest 2 éven belül, különböző problémák, például a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt – fűzte hozzá az EU Számvevőszékének tagja.
MTI