Az Európai Unió agressziónak minősítette és elítélte a Krím félsziget orosz megszállását. Az autonóm köztársaság az Oroszországhoz való népszavazásra készül, a Kreml pedig jelezte, hogy szimmetrikus intézkedésekkel fog reagálni a nyugati szankciókra. Ukrajnában nemzeti gárda alakult.
Agressziónak minősíti és elítéli a Krím félsziget orosz invázióját az Európai Parlament csütörtökön elfogadott határozata. A dokumentum egyebek között felszólítja Moszkvát, hogy haladéktalanul vonja ki csapatait Ukrajna területéről, és arra figyelmeztet, hogy az orosz lépések az Európai Unió biztonságát is fenyegetik. Az EP egyszersmind törvénysértőnek nevezte a hétvégi krími népszavazást, amelynek tétje, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság Oroszországhoz csatlakozik-e.
Az eddiginél keményebben nyilatkozott az ukrajnai válságról Angela Merkel is. A német kancellár kijelentette: Ukrajna területi épségét nem lehet megkérdőjelezni, Oroszország a nemzetközi stabilitást veszélyezteti, és azt kockáztatja, hogy súlyos gazdasági és politikai kár éri.
A politikusnő nyilván azokra az első lépésben várhatóan az ukrajnai helyzetért felelősnek tartott orosz politikusok uniós beutazását tiltó, vagyonának befagyasztását elrendelő büntetőintézkedésekre célzott, amelyek – a Reuters értesülése szerint – már körvonalazódtak Brüsszelben, és néhányat közülük már hétfőn, a krími referendum után életbe léptethetnek. Barack Obama amerikai elnök is újra szankciókkal fenyegetőzött: Oroszországnak sokba fog kerülni, ha nem változtat Ukrajna-politikáján – mondta, miután Washingtonban Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel tárgyalt.
Moszkva viszont a jelek szerint nem készül visszalépni. Újabb, 8500 katonát megmozgató hadgyakorlatot kezdett az ukrán határ közelében, Alekszej Lihacsov gazdasági miniszterhelyettes közölte, hogy a nyugati szankciókra „szimmetrikus” intézkedésekkel reagálnak, Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes pedig a fő orosz iparvállalatok vezetőivel tanácskozta meg, milyen választ adhatnak a nyugati lépésekre.
Vlagyimir Putyin államfő, aki csütörtökön a nemzetbiztonsági tanács tagjaival is tárgyalt az orosz-ukrán viszonyról, eközben azt hangoztatta, hogy az ukrajnai válságot nem Moszkva okozta, hanem csak „belevonták” az ottani eseményekbe.
Az elnök egyébként egy eddig nem hangoztatott véleményt is kifejtett, alighanem azoknak címezve, akik alkotmánysértőnek minősítik a krími függetlenségi népszavazást. Musztafa Dzsemiljev, a referendumot ellenző krími tatárok egyik tekintélyes vezetője elmondta: moszkvai telefonbeszélgetésükkor Putyin utalt arra, hogy annak idején Ukrajna függetlenné válása nem felelt meg a szovjet normáknak, a Szovjetunióból való kiválás rögzített szabályainak.
Az ukrán parlament azt szeretné, ha a krími helyzettel haladéktalanul foglalkozna az ENSZ is. Egyik csütörtöki határozatukban ezt kérik a világszervezettől, egy másikban pedig kiállnak az ország európai integrációja mellett, amit Jacenyuk is megerősített, amikor kijelentette: szerinte már a jövő héten aláírhatják az Európai Unió és Kijev társulási szerződésének politikai részét.
A honatyák arról is döntöttek, hogy újra megalakítják a 2000-ben Leonyid Kucsma elnök által megszüntetett nemzeti gárdát. A legfeljebb hatvanezer fős fegyveres testületet a belügyi erőkre alapozva hozzák létre, feladata pedig egyebek közt az állampolgárok, az állam, a határok és a közrend védelme, a terrorizmus megakadályozása, a törvénytelen fegyveres szervezetek elleni fellépés lesz.
A Krímben zajlik a hétvégi népszavazás előkészítése. Eredmények hétfőre várhatóak – mondta Mihail Malisev, az ezzel foglalkozó bizottság vezetője, aki azt is közölte, hogy több mint másfél millió ember adhatja le a voksát. Szerinte nincs értelme az EBESZ-től is megfigyelőket kérni, hiszen a szervezet eleve nem tartja legitimnek a referendumot. Ott lesz viszont a Krímben a népszavazás alatt a moszkvai parlament mintegy harminc képviselője is – közölte Nyikolaj Valujev, a nehézsúlyú ökölvívóból lett orosz honatya.
forrás: mti