Többször is a szavazóurnák elé járulhatnak a magyar közösség tagjai Szlovákiában és a Vajdaságban ebben az évben. Bugár Béla kiemelte, hogy a szlovákiai magyarságra három választás is vár idén. A Vajdaságban előrehozott választások jöhetnek más voksolások mellett.
„Nem volt könnyű év a 2013-as a szlovákiai magyarok számára, főként amiatt, mert Robert Fico kormánya kihátrált a kisebbségi politika terén tett ígéretei mögül.” Ezt mondta az MTI-nek adott évértékelő nyilatkozatában Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke, aki szerint 2014-ben a szlovákiai történéseket leginkább három „fontos” választás befolyásolja majd.
A Most-Híd politikusa szerint a 2013-as évet Szlovákiában kisebbségi szempontból az jellemezte, hogy a szlovák kormány folyamatosan felrúgta a kisebbségi politika terén tett vállalásait, aminek szerinte több jellemző példája is volt.
Ezek sorában említette, hogy Ficóék nem támogatták pártja azon törvényjavaslatát, amellyel véleményük szerint meg lehetett volna teremteni a vasúti kétnyelvűséget, vagyis azt, hogy a vasútállomások nevei egy adott kisebbség nyelvén is feltüntethetők legyenek.
Hasonló példaként említette a Most-Híd jelöltje által betöltött kisebbségügyi kormánybiztos hivatalának leépítését is. Megítélése szerint a tavalyi év hozadékai között több pozitívum is volt.
Kiemelte ezek közül, hogy a megyei választások során pártjának és a Magyar Közösség Pártjának (MKP) együttvéve több magyar képviselőt sikerült bejuttatnia a megyei önkormányzatokba mint négy évvel korábban az MKP-nak. „Ez a választás azt is megmutatta, hogy érdemes együttműködni, hiszen északon sikerült bejuttatnunk roma és ruszin képviselőjelöltünket is” – hangsúlyozta Bugár Béla.
Elmondta: a tavalyi évet tekintve nem lehet közeledésről beszélni az MKP és a Most-Híd között. Véleménye szerint ennek az volt az oka, hogy „az MKP elutasította a koalíció létrejöttét” a megyei választásokon. Hozzátette: arra utaló jeleket lehet tapasztalni, hogy 2014-ben sem jön létre együttműködés a két párt között.
A politikus a pozsonyi törvényhozás által decemberben jóváhagyott új közoktatási törvényhez köti a tavalyi esztendő leginkább pozitív eredményét és legsötétebb pillanatát is. Bugár Béla szerint a kisebb létszámú vidéki iskolák jelentős részének, köztük a magyar oktatási nyelvű kisiskolák mintegy harmadának leépítésére vezető új szabályozás elfogadása „fekete dátumként kerül be a történelembe”.
Ugyanakkor úgy vélte, hogy a törvény elfogadása elleni közös fellépés az év legpozitívabb jelensége volt. „A jogszabály elleni tüntetésen civil szerveződések és a két magyar párt is részt vett” – emlékeztetett.
A politikus szerint a szlovákiai történéseket 2014-ben leginkább három választás, a márciusi államfőválasztás, a májusi európai parlamenti választás, illetve a novemberi helyhatósági választás befolyásolja majd.
Bugár Béla ezzel összefüggésben, pártja várható eredményeit latolgatva elmondta: sajnálatosnak tartja, hogy az MKP saját, magyar államfőjelöltet indított Bárdos Gyula személyében, mert ezzel megítélése szerint csökkentette a Most-Híd által is támogatott szlovák kereszténydemokrata Pavol Hrusovsky esélyeit arra, hogy bejusson az elnökválasztás második fordulójába.
Szlovákia 12 európai parlamenti képviselőt küldhet Strasbourgba. A Most-Híd-nak jelenleg nincs képviselete az EP-ben. Bugár Béla elmondta, pártja a májusi EP-választáson a 12 mandátumból egy képviselői helyet szeretne megszerezni. A novemberi helyhatósági választásokon a párt azzal számol, hogy Dél-Szlovákiában sikerül megőrizniük a négy évvel korábban elért pozíciójukat.
A választások éve lesz az idei a Vajdaságban is
A választások éve lesz a vajdasági magyar közösség számára 2014, hiszen többször is a szavazóurnák elé járulhatnak e közösség tagjai különféle voksolásokon. Erről közölt összeállítást csütörtökön a szabadkai Pannon RTV, amely felsorolta, hogy mikor is kell majd szavazniuk a Szerbia északi tartományában élőknek.
Még januárban dönthetnek arról, hogy lesznek-e előre hozott parlamenti választások a nyugat-balkáni országban. Az egyik kormánypárt, a legnagyobb támogatottsággal bíró Szerb Haladó Párt (SNS) egyes politikusai a választások kiírását sürgetik, mások viszont türelemre intenek, és feleslegesnek tartják, hogy a parlamenti ciklus félidejében új választásokat tartsanak. Aleksandar Vucic miniszterelnök-helyettes, a párt elnöke korábban azt mondta, szerinte nincs szükség voksolásra, de semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni.
Az országos szinten kormányzó pártok viszont vajdasági választásokat is szeretnének, a tartományban ugyanis ők vannak ellenzékben, és a választásoktól várják a hatalomváltást. Indokként az alkotmánybíróság azon decemberi döntését hozták fel, amely alkotmányellenesnek nyilvánította a vajdaság alapdokumentumának számító statútum kétharmadát. Szerintük a döntés azt is alátámasztja, hogy a tartományban hatalmon lévők az utóbbi időszakban csendes elszakadási politikát folytattak Szerbiától.
Várhatóan októberben tartják a nemzeti tanácsi választásokat. A szerb kormány javaslata azonban nincs összhangban az országos kisebbségi önkormányzatok javaslatával. Ők ugyanis tavaszi vagy nyár eleji voksolást szorgalmaznak. A testületek négyéves mandátuma júliusban jár le, egy októberi választás pedig néhány hónapos átmeneti státust eredményezne.
Azok körében, akik felvették a magyar állampolgárságot, nagy az érdeklődés a tavaszi magyarországi országgyűlési választások iránt is. Szerbiából eddig 17 ezren kérték felvételüket a választási névjegyzékbe, vagyis ennyien kívánnak részt venni az immár egyfordulós voksoláson. A magyar választások időpontja egyelőre nem ismert, azt azonban már most tudni lehet, hogy az európai parlamenti választásokat május 25-én tartják, a kettős állampolgárok pedig ezen is részt vehetnek.
Forrás: MTI