Az ősz a mérsékelt égöv egyik évszaka. A világ lakói közül így nem mindenki találkozik élete során az ősszel, az elmúlás időszakának jelképével. Valami új, valami más kezdődik. A nyári tűző napsütés után, az ősz visszafogottsága a testnek és léleknek is megnyugvást jelent.
Borús napok mindenki életében vannak, mint ahogyan derűs napok is. Az őszi borús és napfényes nappalok váltakozása mintha az életünket jelképezné. A tél a holt tájjal, a természet tetszhalott állapotával, a tavasz az élet megújulásával, a nyár a vidámság, a kikapcsolódás ígéretével mind-mind mást jelent számunkra, akik ezen az égövön élünk. Az ősz a szüret időszaka. A szüret a különböző történeti korokban ünnepi tartalommal bírt, hisz az egész évi munka meghozta gyümölcsét. Az ősz az iskolakezdés, a munka kezdete a nyári feltöltődés után, vagyis egyfajta szüret. Az indián nyár amerikai nyelvterületen és a népi megfigyelésen alapuló később vénasszonyok nyarának elnevezett időszak itthon, jelöli azokat az utolsó időpontokat, amikor „visszatér a nyár”, feltöltődést hozva, amellyel felkészülhetünk mind testileg, mind lelkileg a borús-derűs napok váltakozására. Használjuk ki!
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.
(Petőfi Sándor: Szeptember végén (részlet), Koltó 1847. szeptember)
forrás: mek.oszk.hu, irodalommindenkinek.eoldal.hu