Szalay Ferenc, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának elnöke szerint jó irányt vett a magyar sport többek között azzal, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) visszakapta régi rangját, bevezetik a mindennapos testnevelést, társasági adópénzek jutnak a látványsportágakba és azzal is, hogy börtönbüntetés szabható ki huliganizmusért, illetve doppingszerek forgalmazásáért.
A budapesti Olimpiai Parkban tartott hétfői sajtótájékoztatón Szalay emlékeztetett rá: a sporttörvény tavalyi megváltoztatásával a MOB megerősödött, visszakapta régi rangját és a magyar sport legfontosabb intézményévé vált, költségvetése pedig minden korábbinál nagyobb lett. A sportbizottság élére csaknem egy hónapja megválasztott vezető az elmúlt hetekben megbeszéléseket folytatott a hazai sportélet vezetőivel, és a találkozókon számára kiderült, hogy a magyar olimpiai csapat felkészülten utazik a pénteken kezdődő londoni játékokra.
„Akikkel beszéltem, elmondták, hogy volt elegendő forrás, a felkészülések jó ütemben haladtak, és mindenki a lehető legjobb tudása szerint készülhetett fel az olimpiára” – mondta Szalay, aki a jövőbe mutató módosításokról is szót ejtett.
Ezek közé sorolta, hogy az utánpótlásbázis szélesítése és az egészségesebb életmód elterjesztése érdekében a következő tanévben bevezetik a mindennapos testnevelést, továbbá azt, hogy a látványsportágakat (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong) társasági adópénzekkel lehet támogatni, és ezeket az összegeket részben a fiatalok nevelésére, illetve edzők díjazására lehet fordítani.
Szalay szerint ugyancsak a magyar sport fejlődését, körülményeinek javítását szolgálja, hogy a szurkolói huliganizmust, valamint a doppingszerek terjesztését jogszabályi erővel visszaszorítják. Mint mondta, ennek érdekében szigorították a Büntető Törvénykönyvet, melynek alapján akár börtönbüntetés is kiszabhatóvá válik. Az a személy például, aki sportteljesítmény fokozása céljából tiltott teljesítményfokozót előállít, kínál, átad, forgalomba hoz, vagy orvosi vényen rendel, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztést kaphat, ám ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követi el, öt évig terjedhet a büntetési tétel. A büntetés akár nyolc év is lehet abban az esetben, ha a bűncselekmény folytán 18 év alatti személy jut tiltott szerhez. A Btk. doppingszerekre vonatkozó paragrafusa január elsején lép hatályba.
Forrás: mti