Nyolc-tíz éven belül főszabállyá kell annak válnia, hogy lehetőleg minden magyar felsőoktatási hallgató vegyen részt külföldi részképzésen – mondta Kis Norbert felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár szerdán Budapesten, az Erasmus 25 elnevezésű konferenciát megnyitó beszédében.
Az Európai Bizottság negyedszázados múltra visszatekintő Erasmus ösztöndíj-programjáról tartott tanácskozáson a helyettes államtitkár kifejtette: ma száz, Magyarországon végzett diákból nyolc vesz részt ösztöndíjjal külföldi részképzésben, középtávon azonban, öt-hat éven belül el kell jutni arra, hogy ez a szám húszra növekedjen.
Elmondta, hogy Magyarország 15 éve vesz részt az Erasmus ösztöndíj-programban, ez idő alatt 35 ezer diáknak adott lehetőséget arra, hogy külföldi egyetemeken, főiskolákon tanuljanak. Ennek többszörösére tehető azoknak a száma, akik itthon külföldi hallgatókkal találkoztak, és együtt tanultak. A felsőoktatásban dolgozó oktatók és munkatársak számára is kínál lehetőséget a program külföldi tapasztalatszerzésre, eddig több mint nyolcezer felsőoktatási dolgozó élt vele.
Kis Norbert hozzátette: az EU földrajzi határait is átlépte a program, mert már nem kizárólag európai országok tanulói vehetnek részt a programokban. Az Erasmus eddigi 25 éve alatt hárommillió diák és oktató vett részt másik európai ország oktatási rendszerében.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet: az EU oktatási minisztereinek tanácsa a következő hétéves ciklusban az ösztöndíj „ambiciózus növekedésével” számol, az unió finanszírozza, sőt nagy hangsúlyt helyez az élethossziglani képzésre is.
Rávilágított arra, hogy a magyar felsőoktatási intézményeknek a képzési volumenre különösen figyelniük kell, mert az elmúlt években „nincs igazán jelen a növekedési dinamizmus”. Ehhez az oktatáspolitikának is lennie kell olyan ösztönző rendszerének, amellyel az intézményeket, az oktatókat és a diákokat a nagyobb mobilitás felé tudják orientálni – fogalmazott.
Szólt arról, hogy a következő egy évben a felsőoktatási intézmények képzési programjait revízió alá veszik, és ösztönzik őket arra, hogy épüljön be oktatási programjukba egy féléves, külföldieket fogadó képzés, amelyhez a kreditrendszert is igazítani kell, hogy az egyes tanegységeket el tudják fogadni a különböző országok intézményei.
Kis Norbert azt szorgalmazta, hogy a diákok tanuljanak külföldön, de aztán térjenek vissza Magyarországra. Arra is kitért, hogy jelenleg a külföldről jövő hallgatók száma kétharmada a kimenőknek, de el kell érni, hogy „Magyarország ne csak küldő, hanem fogadó ország is legyen”. Ezzel kapcsolatban optimizmusának adott hangot, egyebek mellett arra alapozva, hogy a külföldi diákok hivatalos kiadványokban méltatják Magyarországot. Mint mondta, 2020-ig 60 ezerre is nőhet a Magyarországon tanuló külföldi diákok száma; ez most 20 ezer.
Felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy azok az országok, ahol kritikusan csökken a fogadóképesség, és aránytalanul megnő a kifelé tartó mobilitás, vesztesei lehetnek a programnak, ezért ezen a téren egyensúlyt kell kialakítani, s ebben „Magyarország jó úton jár”.
Arról is beszélt, hogy Magyarország egyelőre 80 százalékban a társadalomtudományok területén használja ki az Erasmus-ösztöndíj adta lehetőségeket, ezért a műszaki és a természettudományok területén a hallgatókat jobban kell ösztönözni, és az egyetemek, főiskolák fogadókészségét is növelni kell. Közölte, multilaterális programokat is lehet majd indítani, amelyek akár négy-öt intézményre is alapozhatnak.
Megállapította, hogy az Erasmus-ösztöndíj egyre kevésbé elegendő a fogadó országban való megélhetésre, ezért a diákoknak is hozzá kell járulniuk külföldi tartózkodásuk költségeihez. A szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók esélyegyenlőségét is meg kell teremteni a szociális ösztönzőrendszerrel – jegyezte meg.
Kiemelte, hogy az Európai Unió a magyarországi hallgatói juttatásokat és a diákhitelrendszert az európai kívánalmaknak megfelelőnek találta.
Elmondta: az Erasmus-ösztöndíj program akkor tölti be küldetését, ha hozzájárul a foglalkoztatási és gazdasági növekedés serkentéséhez. Hozzátette, hogy Magyarország az Erasmus-ösztöndíj fogadókészségében az úgynevezett nyitott, második legjobb kategóriába került az unió megítélése szerint.
A konferencián előadást tartott még mások mellett Csernus Sándor, a Tempus Közalapítvány elnöke, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, valamint Magyarország két Erasmus-nagykövete: Bakos Piroska szerkesztő, műsorvezető és Dudás Ferencné, az Óbudai Egyetem Erasmus-koordinátora.
Forrás: mti