Eltérően vélekedtek a magyar demokrácia állapotáról egy bécsi politikai vitaest résztvevői, Charles Gati magyar származású amerikai politológus és Schöpflin György európai parlamenti képviselő (Fidesz-MPSZ).
Charles Gati az IWM osztrák társadalomtudományi intézet szerda esti rendezvényén kijelentette, Magyarországon járva úgy tapasztalta, hogy a politikailag aktív emberek körében „ismét megjelent a félelem”. A Johns Hopkins Egyetem professzora úgy látja, Magyarországon demokrácia van, de ez „irányított demokrácia”.
Úgy vélekedett, a közszolgálati televízióban és rádióban semmi olyat sem lehet hallani, ami Orbán Viktort bírálná. Egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, a médiatörvény „nem olyan veszélyes, mint az a mentalitás, amely elterjedt a magyar médiában”. A közmédiában végrehajtott tömeges létszámleépítés „olyan körülményeket teremtett, hogy azok, akiknek megmaradt az állása, szükségesnek tartják, hogy a kormány nézeteit visszhangozzák” – mondta.
Az ugyancsak politológus végzettségű Schöpflin György szerint a médiatörvény nem jelent veszélyt a demokráciára és alapvetően nem különbözik más európai szabályozásoktól. Az Európai Bizottság – mondta – nem talált komoly problémát, Viviane Reding alapjogi biztos pedig nem is foglalt állást róla. Egy esetben sem indult eljárás olyan cikkek ellen, amelyek kifejezetten a médiahatóságot provokálták – tette hozzá. Magyarországon demokrácia van, a politikai rendszer megfelel a konszenzusos kormányzás követelményeinek, a parlamenti választás szabad volt – mondta. Működik a demokratikus intézményrendszer is, noha „tökéletlen” – mondta. Magyarországon ma „kompenzáló forradalom” zajlik, annak pótlásaként, ami 1989-ben nem történt meg – fogalmazott.
Gati szerint a Fidesz kétharmados többsége „illúzió”. Rámutatott, hogy habár a parlamentben a mandátumok kétharmadát szerezte meg a Fidesz, a választásokon csak a szavazatok 52,7 százalékát kapta meg. 1994-ben ezzel szemben az 52,7 százaléknál nagyobb arányban szavaztak a választók a szocialista-liberális koalícióra, mégsem fogadtak el új alkotmányt és médiatörvényt, s „nem állították az országot a feje tetejére” – jelentette ki.
Schöpflin azzal az érvvel kapcsolatban, hogy a kormánypártok a kétharmados parlamenti többséget a választási rendszer sajátosságai miatt érték el, kijelentette: a mindenkori választási rendszer kereteit el kell fogadni. Kijelentette, a Fidesz a társadalom többségének támogatottságát bírja, ezt mutatják a közvélemény-kutatások is. Vitapartnere szavaira válaszolva rámutatott, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció idején is készült alkotmánymódosítás-tervezet, amely az SZDSZ ellenzése miatt lekerült a napirendről. Hozzátette: Magyarország volt az egyetlen a volt szocialista országok közül, amelynek nem volt új alkotmánya.
Egy kérdésre válaszolva azt mondta, a Széll Kálmán terv és a Fidesz stratégiája bizonyos mértékig az európai gazdaság növekedésén alapszik. „Ha ez nem következik be, komoly bajban vagyunk” – mondta.
A politikus úgy látja, hogy ha a baloldalnak sikerül meggyengítenie a következő választásokig a Fideszt, az a Jobbik helyzetét fogja megerősíteni, mert a Fidesztől elpártoló szavazók nem szavaznak majd az MSZP-re. Gati pedig a Jobbik esélyeiről úgy vélekedett, nem hiszi, hogy a választók többségének támogatását el tudja nyerni a párt.
Charles Gati úgy látja, Magyarország nemzetközileg elszigetelődött. Bírálta a kormánynak a külföldi kritikákra adott reakcióját. Magyarország úgy rázza le a nemzetközi bírálatokat, mintha egy másik világban élne – vélekedett. „Ez nem vezet jóra, itt komoly probléma lesz” – tette hozzá.
A nemzetközi izoláció a sajtóvisszhangokat tekintve igaz, de nem igaz diplomáciai szempontból – mondta Schöpflin György. Kijelentette: az Európai Parlamentben csak baloldali pártoktól érte kritika a kormányt, a jobbközép pártok részéről nem.
Forrás:kpk/kvs MTI