Anyagi okok miatt valószínűleg csak 2012-re léphet érvénybe az új világörökségi törvény – közölte hétfőn Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kulturális örökségért is felelős vezetője. A bejelentés a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága (VÖMNB) rendkívüli ülésén hangzott el, ahol beszámoltak három fővárosi épület megvédéséről és a tokaji borvidék állapotáról is.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban tartott ülés szünetében sajtótájékoztatót tartott Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Tamási Judit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, aki egyben a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága ügyvezető elnöke is.
Mint Tamási Judit elmondta, a rendkívüli ülés összehívását több esemény indokolta. Be kellett emelni a bizottságba az új tárcák képviselőit, valamint véleményezni a tárcán belül már egyeztetett világörökségi törvény tervezetét. Ezek mellett 2011. január 31-i határidővel két előrehaladási jelentést (megőrzési állapotjelentést) kell benyújtani be az Unesco Világörökség Központjának.
Réthelyi Miklós hangsúlyozta, hogy a világörökségi törvény a magyar helyszínek kiemelt védelmét, jövőjét szolgálja. A három részből álló világörökségi törvény közigazgatási egyeztetés alatt áll. Tartalmaz egy kezelési tervet, emellett gondoskodik a kezelő szervezetről, valamint a pénzügyi támogatásról. Sajtókérdésre válaszolva hozzátette, hogy a finanszírozási lehetőségek határozzák meg, mikor léphet hatályba a törvény – elképzelhető hogy csak 2012. január 1-től lesz erre mód. A következő évi költségvetés összeállítása egy hónapon belül indul, ekkor kívánják a gondnokságok fenntartásához szükséges összeget a tervbe venni.
Tamási Judit összefoglalójában elmondta, hogy a bizottság tárgyal a két magyar világörökségi helyszínről, Tokaj történelmi borvidékéről és a Budapestről készült jelentésről. Mindkét benyújtott anyag megállapítja, hogy a helyszíneken állapotromlás nem következett be. Tokaj történelmi borvidéke esetében hivatalosan is megerősítették, hogy a Szerencsre tervezett szalmatüzelésű erőmű beruházója elállt építési szándékától.
A budapesti helyszín esetében a jelentéstételi kötelezettség elsősorban az úgynevezett régi pesti zsidónegyedben, azaz a Belső-Erzsébetvárosban, a világörökségi helyszín védőzónájában lévő bontási veszélyekre, illetve azok mielőbbi elhárítására vonatkozott. Ugyan itt sem következett be állapotromlás, ám vannak még hatályban lévő, de nem megvalósult bontási engedélyek. A Bizottság mindemellett örömmel fogadta a Kazinczy utcába tervezett „Kultúra utcája” kezdeményezést.
Elkészült egy jelentéstervezet, amely a Bécsi utcai bontás és építkezés körülményeit elemzi, és hangsúlyozza, hogy az itteni három veszélyeztetett épület nemcsak egyedileg, de mint a történeti városszerkezet része is értéket képvisel, ezért területi védelem alatt is áll. A KÖH Közép-magyarországi Iroda szakhatóságként elutasította a három épületre vonatkozó bontási engedély kérelmét 2010 decemberében. A KÖH elnöke végül megemlítette, hogy több helyszín szerepel még a világörökségi várományosi listán, az egyik legnagyobb a Limes-projekt.
Forrás: OrientPress Hírügynökség