Benyújtotta az Országgyűlésnek „a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról” szóló, úgynevezett „semmisségi” törvényjavaslatát a fideszes Balsai István.
A 2006. őszi rendőri intézkedéseket vizsgáló miniszterelnöki megbízott törvényben mondaná ki: „a 2006. szeptember 18. és október 24. között, a Magyar Köztársaság területén, a tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése elkövetésének megállapításai semmisnek tekintendők, amennyiben az elítélés vagy a megállapítás alapját kizárólag rendőri jelentés, illetőleg rendőri tanúvallomás képezte”.
Az első fokon eljárt bíróság – az ügyész indítványára, illetve a terhelt vagy a szabálysértési eljárás alá vont személy, a védő, továbbá a terhelt vagy a szabálysértési eljárás alá vont személy hozzátartozója kérelmére – semmisnek nyilváníthatja a fentiekben meghatározott területen és időhatáron belül, a tömegoszlatással közvetlen összefüggésben, „méltányolható körülmények között elkövetett más bűncselekmény, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó szabálysértés” miatti elítélést vagy megállapítást. (Ilyenek lehetnek például a rágalmazó és becsületsértő jellegű cselekmények a javaslat indoklása szerint.)
Az első fokon eljárt bíróság hivatalból, legkésőbb 2011. október 23-áig, határozatban nyilvánítja semmisnek az elítélést vagy megállapítást, és az indítvány, illetve a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül hoz érdemi határozatot az indítványozott, illetve kérelmezett elítélés vagy megállapítás semmissége tárgyában – tartalmazza a kezdeményezés.
A javaslat általános indokolása kitér arra, hogy „2006 őszén a tömegmegmozdulások, illetőleg tüntetések felszámolására történő hivatkozással kivezényelt rendőri egységek a főváros közterületein, nem egy esetben üzlethelyiségeiben elfogott személyekkel szemben nagy számban foganatosítottak jogtalan intézkedéseket”. Ezek során a megmozdulások helyszínén vagy az azokhoz közeli helyeken jelen lévők egy részét az elfogás vagy előállítás során — gyakran válogatás nélkül — indokolatlanul vagy aránytalanul, brutálisan bántalmazták, őket emberségükben megalázták, majd 72 órás őrizet után előzetes letartóztatásba helyzeték. Számos példa támasztja alá, hogy a gyakran csak „rossz időben, rossz helyen” lévő áldozatok ellen, a rendőrhatósági eljárást utólag is igazolandó, hamis, illetőleg valótlan tartalmú rendőrségi tanúvallomások alapján indult szabálysértési vagy büntetőeljárás – fogalmaz Balsai István.
A javaslat célja – olvasható az indoklásban -, hogy erkölcsi és jogi elégtételt nyújtson mindazoknak, akiknek a 2006 őszi tüntetésekhez kötődő eljárásokban csorbultak emberi, polgári és politikai jogaik, illetve a tisztességes eljáráshoz való joguk; továbbá hogy „visszaadja az igazságszolgáltatás jogszerűségébe vetett társadalmi bizalmat, és helyreállítsa a 2006 őszi utáni eljárások során súlyosan megbillent demokratikus és jogállami egyensúlyt az Európai Unió soros elnöki tisztét is éppen betöltő Magyar Köztársaságban”.
Az előterjesztő hangsúlyozza: a javaslat szerint a pozitív szabályozás nem alkalmazható az olyan terheltek vagy szabálysértési eljárás alá vont személyek javára, akik a más bizonyítékokra (például képfelvételekre, civil tanúk vallomásaira) alapított tényállás szerint a gyülekezés, az emberi és politikai és alapvető szabadságjogok alkotmányos kereteiből erőszakos cselekvésükkel kiléptek.
A javaslat arra törekszik, hogy a terheltek, illetve a szabálysértési eljárás alá vont személyek mentesüljenek a semmissé nyilvánított elítélések egyéb jog- és vagyoni hátrányai alól is – áll az indoklásban.
(MTI-fidesz.hu)