Close

A „Babiloni fogság”

Mi történt ezzel az erkölcs nélküli világgal? Hogyan jutott még a keresztény világ is az erkölcs trónfosztásához? Miért rohan az egész emberiség egy élhetetlen világ felé? Dr. Antalóczy Zoltán „Változást és erkölcsi megújulást” című könyvében a történelmi utat végigjárva kíséreli meg a válaszadást, változásért és erkölcsi megújulásért.

A Ring Magazin heti váltással közöl fejezeteket a könyvből.

 

 

A Júda-bélieknek Palesztinából való deportálásával a zsidóság nemzeti és vallási életének színterévé Babilónia válik. A deportáltak nem jöttek minden vagyon nélkül, s letelepedvén, módjukban volt a palesztinainál termékenyebb földet vásárolni; úgy hogy gazdasági életük eleve kedvezőbb lehetett a babiloniak alsó néprétegeinek helyzeténél. Ezen felül az élénk kereskedelmi élet is ezer, az otthoninál kedvezőbb megélhetési és vagyonszerzési lehetőséget kínált. Ékiratos szerződési okmányaik igazolják, hogy a zsidók e lehetőségeket értékelték és a kereskedelmi és pénzügyletekből alaposan kivették a maguk részét. 

Bábel kormányát különösebb módon nem izgatta, hogy a letelepített népek ápolják-e korábbi összetartozásuk tudatát, vagy sem. A zsidóság is minden akadály nélkül ülhette meg szombatját, gyűlhetett össze közös imáira és végezhette el újszülöttjein a körülmetélést. Csak az áldozatok maradtak el, de ezek sem a babiloniak tilalma következtében, hanem mert az akkori zsidó felfogás szerint szabályszerű áldozat csak a jeruzsálemi templomban volt bemutatható. A vallási élet irányítója és őre továbbra is a régi törvényes papság maradt.
Egyedül a szuverén nemzeti király hiányzott, mivel a jövő szempontjából az rendkívül fontossá vált, bizonyos eltolódást jelentett, a régivel szemben.

Bár Jójákin, akit Avél-Marduk (561-560) kiszabadított a börtönből és fejedelemként kezelt, kétségtelenül kapcsolatba jutott népével. A zsidóság vezetése Babilonban mégis inkább a próféták kezébe került. A próféták agitátori működésének alapja pedig az a fanatikus hit volt, hogy Jahve kultusza és a Jahve tiszta kultuszához ragaszkodó nép nem veszhetik el. Miután pedig népük jövendője Bábel sorsától függött és Bábel hatalma csak kívülről volt megingatható, megtanulták világviszonylatban mérlegelni a politikai helyzet hullámzásait.

Végigvizsgálva az összes lehetőségeket, végül a perzsákban, s ezek vezérében, Kurasban találták meg azt, akit Jahve népe megszabadítására kiválasztott. Ez a körülmény azonban vallásbölcseleti szemléletükre is visszahatott. Jahve ugyanis nem csupán Izrael Istene, hanem az egész világé, aki a világtörténelmet és a népek sorsát igazgatja. Izrael hivatása az, hogy az egy Igaz Istent a nemzetekkel megismertesse, hogy nevét oly népekhez is elvigye, akik azelőtt nem hallottak Istenről. A cél az, hogy Izrael valamennyi népet felvonultasson az új Jeruzsálemben, amely a világ Istenének székhelye és az egész világ központja.

„Ennek az elgondolásnak megfelelően átalakulnak a messiási képzetek is. A Megváltó nemcsak a zsidóság érdekeit fogja képviselni, hanem az egész emberiség Megváltója lesz: az egy akol egy pásztora. Éppen ezért a megváltás is nem abban fog állni, hogy a zsidóság kiirtja ellenségeit, vérükben tapos és kutyák elé veti hulláikat, hanem abban, hogy az elnyomó és elnyomott, üldöző és üldözött Istene egymásra találnak. A farkas és a bárány, a párduc és a gida, a szarvasmarha és az oroszlán megférnek majd egy nyájban és egy kis gyermek fogja őket terelgetni.

Ez a cél – s, hogy e cél szolgálatára Jahve Izrael népét választotta ki, a legnagyobb kegy, ami népnek juthat. Az elérzékenyülés és a hála oly könnyes szavakban buggyan ki a próféták ajkáról, hogy a mélyből fakadó őszinte érzések akkor is megragadnának bennünket, ha egyébként semmi közünk nem lenne ezekhez a tanításokhoz.”

DR. ANTALÓCZY ZOLTÁN
kardiológus, professzor emeritus,
az MTA doktora

A könyv kapható: Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 35., Helikon Könyvesház

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top