Komoly erőfeszítéseket kell tennie mind a szerb, mind a magyar kormánynak, hogy a két ország versenyképes legyen – jelentette ki Orbán Viktor pénteken Belgrádban, miután tárgyalt Mirko Cvetkovic szerb kormányfővel. A magyar miniszterelnök megbeszélést folytatott Boris Tadic szerb elnökkel is.Jól jellemzi a helyzetet, hogy a Budapest és Belgrád között közlekedő vonat sebessége 60 km/h, miközben Európában a 300 km/h-t ostromolják. Márpedig mi azokkal akarunk versenyezni, akik ma már óránként 300 kilométeres sebességgel közlekednek – mondta a magyar kormányfő.
A B92 független szerb tv-állomás újságírójának a kérdésére válaszolva – amely a két országnak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött korábbi megállapodására vonatkozott – Orbán Viktor kijelentette: jobb, ha egy országot a piacról finanszíroznak gazdasági megfontolások alapján, mint ha nemzetközi pénzügyi szervezetek finanszíroznak politikai megfontolások alapján. A magyar miniszterelnök elmondta, Szerbiához hasonlóan Magyarországnak is szüksége volt az IMF-megállapodásra, „egyébként csődbe mentünk volna”, de „eljött a pillanat, amikor úgy gondoltuk, most már a saját lábunkra tudunk állni”. Hozzátette, nem szabad hagyni, hogy elhatalmasodjon rajtunk a „válságpszichózis”.A szerb kormányfő elmondta, a magyar fél megígérte, hogy a jövő év első felében, az Európai Unió soros elnökeként is minden segítséget megad Szerbiának az EU-integráció folyamatában, ennek egyik eszközeként megállapodtak, hogy „forróvonalat” létesítenek, amelyen megvitathatják az integrációs folyamat során felmerülő nehézségeket.
Orbán Viktor elmondta: belgrádi látogatásának az volt az egyik célja, hogy „megteremtsük a bizalmi alapot a további együttműködéshez”. „Régi vágású kormány vagyunk”, nem hisszük, hogy csak pénzügyi alapon lehet együttműködni, kell hozzá a bizalom is – mondta. Hozzátette, vendéglátóikkal közösen megvizsgálták, miért vannak ilyen alacsony szinten a magyar befektetések Szerbiában. Kijelentette, hogy a szerb-magyar gazdasági együttműködés hordozza magában a legnagyobb tartalékot a régióban. A magyar-szerb gazdasági kapcsolatok élénkítését hivatott jelezni, hogy a magyar kormányfő belgrádi látogatásával egy időben tartották a magyar-szerb üzleti tanács ülését, amelyen mindkét fél részéről az üzleti élet jelentős szereplői vettek részt.
Orbán Viktor és kísérete – köztük Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter – több mint egy órán át tárgyalt a szerb miniszterelnök vezette küldöttséggel.Nehéz folyamat a kisebbségi intézmények gyakorlati megvalósítása
A szerbiai magyar kisebbség kulturális autonómiájának legfőbb szervét, a Magyar Nemzeti Tanácsot létrehozó törvény elfogadása Belgrád részéről nagy bátorságra vall, de most következik majd az intézmények gyakorlatba való átültetésének nehéz procedúrája – mondta Orbán Viktor pénteken a szerb fővárosban, miután tárgyalt Boris Tadic szerb elnökkel. „Biztos vagyok benne, hogy az intézmények átvétele után egy erős és sorsával elégedett magyar kisebbséget találunk majd Szerbiában” – mondta a magyar kormányfő a szerb vendéglátójával közösen tartott sajtótájékoztatón.Tadic elnök „Szerbia régi barátjának” és „személyes jó barátnak” nevezte vendégét. Tadic azzal kapcsolatban, hogy a jövő év első felében Magyarország fogja betölteni az Európai Unió soros elnöki tisztségét, megismételte: Szerbia jövőre szeretne az integrációs szervezet hivatalos tagjelöltjévé válni. A nemzeti tanácsokról szóló törvény és a vajdasági statútum – a tartomány autonómiáját megerősítő új alaptörvény – elfogadására utalva azt mondta, az elmúlt években javult a kisebbségek helyzete Szerbiában. Kivételes jelentőségűnek nevezte Magyarország és Szerbia gazdasági kapcsolatait.
Orbán Viktor elmondta, hogy hosszú évekre visszamenő barátság fűzi Boris Tadic elnökhöz, és gratulált azokhoz az eredményekhez, amelyeket Szerbia az utóbbi években elért. Hozzátette, Szerbia ahhoz a térséghez tartozik, amely „a legszebb jövő előtt áll”. Kifejtette, van egy személyes víziója, miszerint az elkövetkező 10-15 évben „a Balti-tengertől az Adriáig” terjedő közép-európai térség fogja betölteni az európai gazdaság motorjának a szerepét.
Fotó: Burger Barna
Forrás: fidesz