Ring Magazin

Hétfô, 2020. Február 17.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Országjáró ORSZÁGJÁRÓ Az erdők és az éghajlatváltozás

Az erdők és az éghajlatváltozás

E-mail Nyomtatás PDF

A klímaváltozás miatt egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az erdők vízvisszatartási, víztárolási kapacitásának növelésére. A Pilisi Parkerdő a vizes élőhelyek napja - február 2. -alkalmából arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a klímavédelem és az erdőkezelés szempontjából mekkora jelentősége van az erdők vízvisszatartó képességének és az erdei vizes élőhelyeknek.


Az, hogy a klímaváltozás milyen hatással van az erdők természetes vízháztartására, a Pilisi Parkerdő területén is érzékelhető. A csapadékeloszlás szélsőségessé vált: rövid idő alatt olyan nagy mennyiségű csapadék hullik, amit a talaj nem képes azonnal befogadni így a lezúduló víz amellett, hogy eróziót okoz, kárt tesz az ilyen extrém időjárási körülményeknek ellenállni képtelen erdei infrastruktúrában. A csapadékban gazdag, intenzív és rövid időszakokat pedig hosszú aszályok és kánikula váltja fel, ami egyre növekvő kihívást jelent az erdei ökoszisztéma élővilága számára.
„A megoldás a csapadék minél hatékonyabb megtartása az erdőterületeken, víztartalékok kialakítása a nyári forró, aszályos időszakokra, illetve az erdei infrastruktúra fejlesztése és megerősítése” – hangsúlyozta az általánossá váló jelenséggel kapcsolatban Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese. Mint mondta, az erdei infrastruktúra korszerűsítésével összhangban egyre több figyelmet kell fordítani az erdők vízvisszatartási, víztárolási kapacitásának növelésére, ezért a klímaváltozás miatt a fenntartható vízgazdálkodás fejlesztése az erdőgazdálkodás részévé válik.
Az erdők vízvisszatartási képessége azért is fontos a klímavédelem szempontjából, mert a fák a talajban összegyűlő víz, csapadék egy részét elpárologtatják, és visszajuttatják a levegőbe. Ennek számos, a klímánkra nézve pozitív hatása van: javul a levegő minősége, csökken a hőmérséklete, fenntarthatóvá válik a víz körforgásának folyamata, ráadásul az erdők szűrik és tisztítják is a vizet. Az erdők ezen túlmenően a víz visszatartásával növények és állatok számára hasznosíthatóvá teszik a csapadékot.
„Az erdők a Föld vízgazdálkodásának kiemelkedő szereplői; elég csak arra gondolni, hogy az erdősült vízgyűjtő területek a világon hozzáférhető víz 75 százalékát adják. Beszédes példa az is, hogy a világ nagyvárosai egyharmadának ivóvízkészlete jelentős részben erdőterületekről származik” – mondta a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese.
Dr. Csépányi Péter az előremutató víztározás jó példájaként említette a Pilisben és Visegrádi-hegységben található erdei kistavak rehabilitációs munkálatait, amelyek még 2008 és 2015 között valósultak meg. A vízvisszatartásban – ezért a klímavédelemben – ugyanis ezek a vizes élőhelyek egyaránt szerepet játszanak, azonkívül kétéltűek és hüllők kedvelt lakóhelyei közé tartoznak.

Pilisi Parkerdő területén több mint száz, rendkívüli értéket képviselő, 100 négyzetmétert meghaladó vízfelületű tó található. Állapotmegőrzésüket vízgazdálkodási szempontokon túl igen gazdag állatviláguk is indokolja. A Miklós-deák-völgyi tavaknál például a vizes élőhelyet természetvédelmi szempontból megfelelő műtárgyak építésével állították helyre. A munkáltok célja a vízfelület létesítése, a vízvisszatartás, azaz a tározó szerep és a vízfolyás átjárhatóságának biztosítása volt.
A Visegrádi-hegység egy másik, a kirándulók által közkedvelt tavának rekonstrukcióját tavaly ősszel kezdték a Pilisi Parkerdő szakemberei. Az Apátkúti-tóban felhalmozódott hordalékot a víz leeresztése után kikotorták. A tó rendezése a hordalék eltávolításán túl természetvédelmi jelentősége, a benne élő kétéltűállomány miatt vált halaszthatatlanná. Az ilyen vizes élőhelyek, tavak időszakos jellegének javítása azért szükséges, mert a párzási időben még peterakásra alkalmas vízállások egy része nyár elejére teljesen kiszáradt.
1971. február 2-án írták alá az iráni Ramsarban a Ramsari Egyezmény néven ismertté vált nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek védelméről. A dokumentum vizes élőhelyként határoz meg többek között minden olyan állandó vagy időszakos, sós vagy édesvízzel borított területet, amely őshonos vagy veszélyeztetett fajoknak ad otthont. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, hazánkban jelenleg közel 30 ramsari terület található. Az egyezmény elfogadásának évfordulóján tartják a vizes élőhelyek világnapját.
Pilisi Parkererdő Zrt.

 


(3 értékelés)
 

Megjelent A Mi Otthonunk februári száma

amiocimlap 202002 resize 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 67 vendég böngészi

bav logo kicsi banner