Ring Magazin

Hétfô, 2018. December 17.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Tudomány Kirándulás a romos Szerbiába

Kirándulás a romos Szerbiába

E-mail Nyomtatás PDF

kirandilasaromosszerbiaba 1A világtörténelemben csak kevés olyan háborút ismerünk, amelyek alapjaiban változtatta meg a történelem menetét. Az első világháború éppen ilyen. Ugyanis, nem csupán az emberáldozat, valamint az anyagi áldozat hatalmas mértéke az, amely képes évszázadok óta uralkodó dinasztiák, fennálló birodalmak megdöntésére. Ebben a háborúban a harcoló felek mentalitása mögött jelen-tős erkölcsi bukás, szellemi pusztulás is meghúzódik, amely a győztesek és vesztesek világát is gyökeresen átalakította.


A háború befejezése óta majdnem száz esztendő telt el, ám még mindig adódnak olyan kutatási aspektusok, amelyek ezidáig még feldolgozatlanok maradtak. Érdemes például gorcső alá venni a helyi jelenségeket, vagy felkutatni a háborús hősök névsorát. Ezáltal nem csak a történeti múltra, de a háborúban részt vett katonákra is emlékezhetünk.
Utóbbi nyújtott motivációt kutatásomhoz, amelyben régi középiskolám, a Kalocsai Szent István Gimnázium (korabeli nevén Kalocsai Jézus-Társasági Intézet) első világháborúban kifejtett tevékenységét vizsgáltam meg. Munkám első részében az iskolai értesítők (évkönyvek), illetve egyéb helytörténeti sajtóorgánumok, valamint a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár forrásanyaga alapján feldolgoztam az iskola háborús történetét. E közben elengedhetetlen volt a helyi jelenségek összevetése az országos helyzettel. Ezután, az említett források segítségével táblázatos formában gyűjtöttem össze az intézet hősi halált halt, fogságba esett, illetve kitüntetést nyert tanuló-inak, tanárainak névsorát, s azokhoz a legfontosabb személyi adatokat (születési adatok, foglalkozás, stb.) is hozzárendeltem.
Ugyanakkor, ebben az írásomban a terjedelmi keretek miatt nem számolhatok be minden eredményemről. Ezért, kutatásomból az iskola háborús eseménytörténetének egy olyan epizódját választottam ki, amely a háborús hátország közgondolkodásáról, mentalitásáról nyújt áttekintést. Ennek megismerése előtt azonban szükséges röviden megismerni a témához kapcsolódó háborús front hadtörténetét is. Az első világháború balkáni frontja már a háború kitörésekor, az Osztrák-Magyar Monarchia által Szerbiának küldött hadüzenet során (1914. július 28) létrejött. Azonban, annak ellenére, hogy Bécs az első hetekben döntő áttörést és győzelmet várt, az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege képtelen volt kicsikarni a sikert Szerbiával szemben. Ezáltal a front már 1914-ben, a háború első évében megrekedt.
Ugyanakkor 1915 őszén, Bulgária központi hatalmakhoz (Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Törökország,) való csatlakozásával megváltozott a helyzet: a német Mackensen tábornok vezetése alatt meginduló német, osztrák-magyar, illetve bolgár haderő három irányból kapta oldalba az előző évben kivéreztetett szerb hadsereget.Szerbia összeomlásával, majd kapitu-lációjával megnyílt az út az Osztrák-Magyar Monarchia előtt. Ezáltal, 1916 elején előbb Montenegró, majd ez év első felében Albánia nagy része is megszállás alá került.
1916 nyarán már csak Románia és Görögország maradt a Balkánon semleges, miközben a teljes félszigetet a központi hatalmak uralták.

kirandilasaromosszerbiaba 2
1. ábra: A balkáni front helyzete 1916 nyarán. A vörösen satírozott országok a központi hatalmak fennhatósága alatt álló területeket, míg a sárgával színezettek a semleges államokat jelölik. (Saját készítésű ábra)

Ilyen előzmények után indultak a kalocsai diákok a Balkánra. Az esemény leírását a „Kalocsai Érseki Katholikus Főgimnázium Értesítője 1916-1917” tárgyalja részletesen. Ennek alapján egy a háborús mentalitás mesterséges radikalizálása érdekében szervezett „tanulmányi” kirándulásról volt szó.
A kiránduló csoport a balkáni front, háború által leginkább érintett területére két gimnáziumi tanár (Pinzger Ferenc és Buzna Viktor) felügyelete alatt indult el, 1916 nyarán, hajóval. A Belgrád-Orsova-Mitrovica útvonal megtekintésével az intézet célja „közvetlen szemlélet útján megismertetni az ifjúsággal hazánk hős fiainak gigászi munkáját.” 1
A hajó 15 fős személyzetével, 1916. július 25-én indult el Szerbia irányába. A csoport a zimonyi millenniumi emlékmű megtekintését követően Belgrádba utazott, ahol azon az úton haladt, „melyen hős magyarjaink rohamozó csapatai törtettek felfelé.” Mindenütt a megrongált, szétlőtt épületek, felszaggatott kövezet és gránátrepeszek nyomai voltak láthatóak:2 „Némán, mély lelkibenyomásokkal néztük hőseink rettenetesen dicső munkáját […] Az egyik ház rozoga ablakából még most is fityegett holmi kegyelmet kérő fehér rongylobogó. Milyen sokat beszél egy kis hitványság!”
Az eseményt megörökítő személyt ugyancsak megelégedettséggel töltötte el a Monarchia harminc-és feles ágyúinak pusztító rombolása, melyet a Kalimegdan váron és Petár király (I. Péter) Konakján (szerb királyi palota) végeztek. A magyar múltat tükröző régi Hunyadivár és a Cillei-kapu viszont szerencsére ép maradt. Érdekes látnivalónak számított az is, hogy az alsóvárba táboroztak le a Galíciába menetelő, a Monarchia segítségére siető török ezredek. A következő napon, az Orsovára továbbutazó csoport meglepőnek találta Szemendria régi várának egyik tornyát, amely a háború következményeként úgy megdőlt, akár a pisai torony. Emellett Gradiste hajóállomásának helyén két, egykor büszke szerb szállítóhajó roncsai éktelenkedtek, mellettük pedig további négy uszály roncsa látszódott. A belgrádi gyártelepen „jellemző a németekre, hogy az egyetlen sörgyáron kívül, minden más gyárat földig romboltak le”. A Konakban (2. ábra) tartott vasárnapi szentmisén a jelenlévők megáldoztak, majd elénekelték a Himnuszt és a Szózatot.3

1 Kalocsai Érseki Katholikus Főgimnázium Értesítője az 1916-1917. iskolai évről. Jurcsó Antal könyvnyom-dája, Kalocsa, 1917, 85.
2 Kalocsai Érseki Katholikus Főgimnázium Értesítője az 1916-1917. iskolai évről. Jurcsó Antal könyvnyom-dája, Kalocsa, 1917, 85.
3 Kalocsai Érseki Katholikus Főgimnázium Értesítője az 1916-1917. iskolai évről. Jurcsó Antal könyvnyom-dája, Kalocsa, 1917, 86.


kirandilasaromosszerbiaba 3
2. ábra:4 Egy német katona a háború nyomait szemléli a szerb Konakban. (Korabeli képeslap)

A kirándulók másnap eljutottak a Mitrovicára is, ahol az elmúlt év harcait megörökítő lö-vészárkokat, drótsövényt és spanyollovasokat még nem bontották el, s szerteszét hevertek a katonai felszerelés legkülönbözőfélébb (puskák, étkészlet, szíjak, stb.) tárgyai. A 800 elesett szerbnek emelt közös sírdomb a Száva partján hirdette seregeink dicsőségét. A 10 napos kirándulás során (3. ábra) a belgrádi katonai főkapitány és egy mitrovicai csendőr segítette az utazókat, akik az értesítő szerint „kedves emlékekkel, sok tapasztalattal meggazdagodva” tértek haza.5

kirandilasaromosszerbiaba 4
3. ábra: A kirándulás útvonala és legfontosabb állomásai az 1913-as balkáni országhatárok sze-rint.(Saját készítésű ábra)

4 GERMAN WORLD WAR I POSTCARDS 1914-1916 PART II. Internetes weboldal: http://www.allworldwars.com/German-World-War-I-Postcards-Part-II.html. Utolsó megtekintés dátuma: 2018.05.26.
5 Kalocsai Érseki Katholikus Főgimnázium Értesítője az 1916-1917. iskolai évről. Jurcsó Antal könyvnyom-dája, Kalocsa, 1917, 87.

Az értesítő leírásából arra következtethetünk, hogy a háborús mentalitás terén súlyos torzulásokkal nézett szembe a korabeli fiatalság. A szerző hangvétele egyrészt rendkívül gőgös, hiszen a központi hatalmak egy évvel ezelőtt végrehajtott „gigászi munkája” alatt az óriási pusztí-tást és rombolást érti. Különösképp szembetűnő a szövetséges seregekkel (Bulgária, Németor-szág) érzett szimpátia, főként akkor, ha az ellenfél legyőzéséről vagy megsemmisítéséről esik szó. Másrészt, az értesítő lapjain maga a diákság is cinikusan, fölényes hangvétellel beszél a lerombolt Balkánról. Szerbia történelmi látnivalói ugyanis háttérbe szorulnak a küzdelem „végtermékeinek” (mint az uszályok roncsai vagy a németek által meghagyott, egyetlen sörgyár) megtekintése mellett. Végül, megállapítható, hogy Szerbia kapitulációja tette lehetővé azt, hogy a csoport résztve-vői a szentmisét a belgrádi Konakban, azaz a szerb királyi palotában tartsák. A katonai győzelem tudata tehát már az ellenséges állam uralkodójával szembeni tiszteletet is figyelmen kívül hagyta, annak palotáját pedig már csak a vallási igények kielégítésére tartotta alkalmasnak.
Zárásként, megállapítható, hogy az értesítő éppúgy háborús propagandát szolgál, mint maga a kirándulás: kiérződik belőle az ellenséggel, a legyőzött, megsemmisített Szerbiával szemben érzett háborús gyűlölet. Ugyanakkor, tanulság, hogy (csak) ebből a példából nem szabad általánosítunk, s az első világháborús magyar, illetve kalocsai ifjúságot embertelenséggel vádolnunk. Írásomban ugyanis a háborús viszonyok egyik árnyoldaláról számoltam be a Kalocsai Jézus-Társasági Intézet tanulóifjúságára vonatkozóan. S persze nem szabad felednünk, hogy ezalatt zajlott a Szerbia által kiprovokált véres háború Oroszországgal, majd Romániával, Olaszországgal, a nyugati ANTANT államokkal. Magyarország önvédő háborújához az ember utánpótlást is előkészítették az ilyen kirándulásokon.

Szabó Róbert


(4 értékelés)
 

Megjelent A Mi Otthonunk decemberi száma

amio 20181206 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 306 vendég böngészi

bav logo kicsi banner