Rákkeltő kadmium és arzén a talajvizekben, több száz tonnányi higany a talajban, mérgek által veszélyeztetett ivóvízkutak. Ilyen és ehhez hasonló szennyezéseket tár fel a Greenpeace Magyarország a Mérgezett örökségünk című jelentésük második kötetében. A kiadványt a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes által szervezett „Fizessen a jövő nemzedék?” konferencián mutatták be. A környezetvédő szervezet ezzel is támogatja a zöld ombudsman azon kezdeményezését, mely jogszabályokkal biztosítaná a környezetvédelmi biztosítékadást és az akadozó kármentesítési ügyek megoldását.
A környezetvédő szervezet 2015 óta kezdte el feltérképezni az ország legszennyezettebb területeit, bemutatva, hogy hol milyen szennyezés található, és az adott szennyezés miként érintheti a környezetet és a lakosságot, valamint hogy milyen fázisban tart a kármentesítés.
A Mérgezett örökségünk első kötete tizenöt olyan, gyakran rákkeltő és mérgező anyagokkal szennyezett magyarországi területet tárt fel, amely helyszínek teljes megtisztítása és kártalanítása többnyire azóta is várat magára – hiába követelte a Greenpeace mellett több helyi szervezet, lakos és politikus is a hatósági, illetve a kormányzati intézkedést.
A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes által tartott konferencián most bemutatott második kötetben a Greenpeace Magyarország tizenöt újabb„mérgezett örökséget” mutat be.
A jelentésbe bekerültek olyan közismert hazai cégek, ipari létesítmények, mint például a Borsodchem, a Dunaferr vagy az Alkaloida tiszavasvári üzeme, ahol a mai napig folyik a termelés, anélkül hogy a múltbeli szennyezések teljes kármentesítése befejeződött volna. A Borsodchem területe alatt például nagyjából félezer tonna higany található a talajban.
Abasáron és Szentendrén a már bezárt létesítmények által okozott szennyezések máig veszélyeztetik az ivóvízbázist. Abasáron ezt megoldották úgy, hogy máshonnan hozzák az ivóvizet, Szentendrén pedig lezártak egyes ivóvízkutakat – de senki sem tudja pontosan, hogy mikor ér el újabb ivóvízkutakat a szovjet laktanya régi rákkeltő szennyezése. Szigetszentmiklóson a Bucka-tónál a helyiek zavaros kútvízről számoltak be. A 2016-os mérések során kiderült: a 2015-ös, 4,7 milliárd forintos kármentesítés nem volt sikeres, bizonyos mérgek újra hatérték felett vannak a talajvízben, ezért újra neki kell futni a kármentesítésnek.
Az Illatos út után a Budapesti Vegyi Művek (BVM) újabb komoly szennyezésére derült fény, amit a jelenleg is működő CF Pharma jelenléte csak tovább növelhet. A BVM Kén utcai telephelyén a rákkeltő kockázatú diklór-metán tízezerszeresen haladta meg a „B” határértéket a talajvízben. Rákkeltő kadmiumot a határérték több mint 12 000-szeresében mutattak ki. Az üzemterületen erőteljesen savas, 2,4-es pH-jú talajvizet észleltek. A zöldhatóság dokumentuma alapján „a szennyezett talajvíz az agresszivitásával az épített környezetet is komolyan veszélyezteti”.
Az ajkai vörösiszap-tározókkal történt katasztrófa árnyékában nem esik elég figyelem a nem megfelelően szigetelt tározókra, melyek elszennyezték a környék talajvizét. A 2015-2016-os jelentések szerint a talajvízben visszaköszön a vörösiszap lúgossága, a „B” határérték szerinti maximális 9-es pH több mint ezerszeresét, 12-es feletti pH-t is mértek. Rákkeltő arzén a normál szennyezettségi határérték több mint százszorosában volt kimutatható.
A hatóságok sok esetben példás hatékonysággal és a jogszabályok szellemének megfelelően adták át a közérdekű adatokat a zöld szervezetnek, de volt néhány olyan szennyezés, melynek feltárást kifejezetten megnehezítették a hatóságok. A Csepel Művek esetében a Pest Megyei Kormányhivatal például indokolatlanul magas összeget kért az adatok kiadásáért, a BVM Baranya megyében található hidasi és garéi lerakóinak esetében pedig a kormányhivatal egyszerűen megtagadta a közérdekű adatok kiadását. Utóbbi esetben a Greenpeace Magyarország a bírósághoz fordult a nyilvános adatok kiadásáért.
A Mérgezett örökségünk című jelentésben bemutatott harminc szennyezett terület azt mutatja: a jelenlegi jogszabályi környezet nem biztosítja megfelelően a környezetre és a lakosságra veszélyes szennyezett területek felszámolását. A zöld szervezet ezért támogatja a jövő nemzedékek ombudsmanját abban, hogy a Fizessen a jövő nemzedék? konferencia tapasztalatai alapján a környezetvédelmi biztosítékadást és az akadozó kármentesítési ügyek megoldását előmozdító jogszabályi javaslatokat kezdeményezzen.
„A súlyos és veszélyes szennyezések megtisztítását és kármentesítését sürgősen el kell kezdeni állami program keretében, és »a szennyező fizet« elvének érvényesítésével a költségeket utólag érvényesíteni kell ott, ahol még elérhetőek a felelősök. Az újabb szennyezések megelőzése érdekében pedig valós pénzügyi garanciákat kell kérni a veszélyes anyagokkal, hulladékokkal dolgozó cégektől, hogy a szennyező garantáltan meg tudja fizetni az általa esetlegesen okozott környezeti kár elhárítását. Sürgős cselekvést várunk a kormányzattól a méregmentes Magyarország érdekében” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
A Greenpeace Magyarország 2017 őszén petíciót indított, amelyben felszólítja a magyar kormányt a szennyezett területek felszámolására, kármentesítésére, illetve „a szennyező fizet”-elv jogszabályokba ültetésére. A petíciót már több ezren írták alá, és továbbra is lehet csatlakozni az act.gp/meregmentes oldalon.