Close

A H-bomba magyar atyja

hidrogenbumm01

 

Hidrogénbomba – a termonukleáris fegyverek közismert neve, gyakori rövidítése a H-bomba. Olyan nukleáris robbanóeszköz, amelynek pusztító hatását a hidrogénizotópok fúziós magreakciója során felszabaduló hő és az ezáltal keletkező légnyomás révén fejti ki. A H-bomba atyjaként Teller Ede, magyar származású fizikust emlegeti a viág. A szakértők egyenlőre biztonsággal sem kizárni, sem megerősíteni nem tudták, hogy a hétvégi Észak-koreai kísérlet során, hidrogénbombát használtak.    

 A nukleáris fegyverek két típusát különböztetjük meg: az atombomba esetén maghasadás, míg hidrogénbomba esetén magfúzió következtében az atommag kötési energiája szabadul fel. Rendkívül nagy pusztító ereje van, mivel a hasadáson és a fúzión alapuló bombák közös jellemzője, hogy az atommag (latinul és angolul nucleus, azaz mag) átalakítása révén szabadítanak fel energiát, a legpontosabb közös elnevezés e robbanóanyagok formáira a „nukleáris fegyver”. 

Teller 1942-ben csatlakozik az amerikai atom-programhoz, az úgynevezett Manhattan Projecten dolgozó tudóstársaihoz. A Manhattan terv a szintén magyar származású  Szilárd Leó kezdeményezésére indult 1939-ben, elsődlegesen a német atomprogramtól való félelem miatt. A magyar származású fizikus volt az első, aki felismerte, hogy a nukleáris láncreakció – és ezzel egy atombomba is –  létrehozható. Az ember el tudja lopni Istentől a tüzet – fogalmazták meg akkoriban erről tudóstársai. Mivel ezt Szilárd Leó is félelmetes lehetőségnek tartotta, meggyőzte Einsteint, hogy írjanak levelet Franklin D. Rooseveltnek erről, melyben az USA elnökét figyelmeztetik, hogy ez a hatalom nehogy Németország kezébe kerüljön, s hogy a bomba megalkotásában az USA-nak kell elsőnek lennie. Így indult a Manhattan Project, melynek vezetője Robert Oppenheimer lett, a munkában amerikai, olasz és angol tudósok mellett már Teller Ede és Neumann János is részt vett. 1945-ben a Hirosimára ledobott atombomba megrendítette a tudósok többségét és félbeszakították a hidrogénbomba kifejlesztésére irányuló kutatásaikat. 1949-ben a Szovjetunió végrehajtotta első kísérleti atomrobbantását, Truman, amerikai elnök ezek után elrendelte a termonukleáris kutatások folytatását és a hidrogénbomba kifejlesztését. Los Alamosban immáron Teller Ede vezetésével indult meg újra a kutatómunka. Kezdetben a feltételek azonban összehasonlíthatatlanul rosszabbak voltak a korábbiaknál, ugyanis a második világháború idején együttműködő nagyszerű fizikusokból álló csapat morális okokból távozott, új emberekből kellett összeállítani a kutatócsoportot. Az első, itt létrehozott robbanótöltettel a Greenhouse fedőnevű akcióban, 1951 májusában hajtották végre az első kísérleti atomrobbantást a Csendes-óceán Enwitok szigetén. A kísérlet sikerült. Ettől a dátumtól a térképeken egy szigetet már sohasem rajzolhatnak be többé, mert eltűnt.

Hivatalosan ettől a dátumtól számíthatjuk az emberiség atomkorszakba lépését. 

„Olyan hatalom került az emberiség kezésbe, amellyel elpuszíthatja, de fel is emeleheti önmagát, az emberek valóban ellopták az égiektől a tüzet – fogalmazták meg az események kapcsán újra a tudósok. Hiszen a magfúzió természetesen nem emberi találmány: hosszú milliárd évek óta a világegyetem legfõbb energiaforrása. A csillagok, így a Nap központjában adottak azok a feltételek, a nagy nyomás, magas hõmérséklet, amelyek között az ilyen típusú magreakciók végbemennek és energiát termelnek. Sokáig, 1934-ig, a tudós társadalom úgy vélte ez egy csodálatos folyamat, amely azonban a földön nem reprodukálható…

 

telleredekennedy

1962, Kennedy elnök bal oldalán Teller Ede. 

Teller Edét az egész világ a hidrogénbomba atyjának tekinti. 1962-ben John Fitzgerald Kennedy elnöktől átvehette az Enrico Fermi-díjat a kémia és a fizika terén elért eredményei, a termonukleáris kutatásban játszott vezető szerepe és a nemzetbiztonság erősítése terén végzett munkájának elismeréseként. 1936 után 1990-ben járt újra Magyarországon és utána minden évben hazalátogatott, az atomenergia békés felhasználásának világhírű pártolójaként, egy ízben a Paksi atomerőműbe is. 1994. április 23-án Göncz Árpád köztársasági elnöktől átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrendet. 1997-ben megkapta az akkor elsőként kiosztott Magyarság Hírnevéért kitüntetést. Az Első Orbán-kormány idején az első Corvin-lánc-birtokosok egyike lett.

Az emberiség történetében eddig két alkalommal használtak célzott támadással nukleáris fegyvert: a II. világháborúban az Egyesült Államok dobott le egy-egy atombombát két japán városra, Hirosimára és Nagaszakira. A következő államokról tudható, hogy van atombombájuk: Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán és Észak-Korea. A közelmúltban Észak-Korea több föld alatti atomrobbantást hajtott vége,  2016 szeptember 9-én is, az ország alapításának évfordulójára időzítve. Bizonyosra vehető, hogy Izraelnek is van nukleáris fegyvere, de erről nem nyilatkozik. Brazília atomprogramja hasonló. Irán üzembe helyezett egy urándúsító-üzemet, és az Egyesült Államok szerint ezt katonai célokra akarja alkalmazni. Az ottani kormány szerint atomprogramjuk békés célú. A Dél-afrikai Köztársaság az 1980-as évek elején fejlesztett nukleáris fegyvereket, viszont 1991-ben szétszerelte őket. Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán a Szovjetunió felbomlása után rendelkezett nukleáris fegyverrel, de visszaszolgáltatta őket Oroszországnak.

Forrás:  Wikipedia, Világhíres Feltalálóink

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top