Ring Magazin

Péntek, 2019. November 22.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Tudomány Múltidő Az amerikai kontinens földrajzi felfedezésének és gyarmatosításának történetéhez szolgálhatnak adalékul egy sevillai térképész művei

Az amerikai kontinens földrajzi felfedezésének és gyarmatosításának történetéhez szolgálhatnak adalékul egy sevillai térképész művei

E-mail Nyomtatás PDF

A 16. század utolsó harmadában a spanyol korona elindított egy programot, hogy megkapja az Újvilág teljes térképét.  A projekt a Relaciones Geográficas néven ismert felméréseket használta fel.

Több mint 50 kérdést tartalmazó kérdőívet küldtek minden településnek. Ezeken a térképeken, amelyek pintúrákként (festményekként) ismertek, hiányoztak a földmérések, ebből következően a fokbeosztások, valamint a földrajzi koordináták. Csak néhányat fejezték be az európai térképkészítés normái szerint. Ezek között a legfontosabbak a sevillai navigátor, felfedező, kozmográfus és térképész Francisco Gali által készített térképek - írja a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
Manuel Morato, aki a Sevillai Egyetem Műszaki Főiskolai Karának (ETSI) kutatója, tudományos cikket publikált a Tlacotalpa-térképről, a spanyol-amerikai helyi tengerészeti térképészet egyik első példájáról, amelyet Francisco Gali készített egy polgármesterekből álló csoport nevében, akiknek teljesíteniük kellett a Relaciones kérdőívet, amit II. Fülöp rendelt meg. Tlacotalpa, napjainkban Tlacotalpán egy kicsi folyami város Veracruz állam délkeleti részén, a mexikói Papaloapan régió határain belül.
"Ezek a helyi köztisztviselők, ahelyett, hogy a térképek megrajzolásához helyi művészeket szerződtettek, a legjobban kihasználták, hogy Gali, a kartográfiai ismeretekkel rendelkező tengerész a csendes-óceáni part felé haladt a király parancsára, hogy útvonalat találjon a Fülöp-szigetekre Mexikó nyugati partjától" - magyarázza Morato.
Gali készített egy kézi rajzolású hajózási térképet 1580 februárjában nagy pontossággal, ennek az időszaknak a normái szerint. Nagy részletességgel mutatja a partot, a folyók torkolatait, öblöket, hegyfokokat, lagúnákat és folyókat és egyes területeken a víz mélységét jelzi. Mind a térképet, mind a Relación szövegét a Királyi Történeti Akadémián őrzik Madridban. A Relación szövege alapján, a helyi nyelvben a "náhuatl-Tlacotalpa" "megosztott földterületet" jelent, ami arra a tényre utal, hogy a falut a prehispán időszak idején alapították egy szigeten a Papaloapan folyón, ahogyan a térképen szerepel.
A Gali-térképet összehasonlították a jelenlegi műholdas fényképekkel, és a képek gyakorlatilag ugyanazok, eltekintve a korszak távolsagaitól és a lakott területek növekedésétől, mint Veracruz kikötőváros és környéke" - teszi hozzá a kutató.
Tehát a térkép síkmértani deformációja, a jelenlegivel összehasonlítva, eredhet abból a tényből, hogy Gali nem végzett megfelelő méréseket vagy így tett, de túl gyorsan, mert csak átment a területen.
Észak-amerikai szakemberek, mint Barbara Mundy felveti, hogy ezeknek a deformációknak oka lehet az, hogy Gali egy létező padrónt használt (egy kapitányi térképet, amit frisítettek amint egy új területet fedeztek fel) ami tartalmazta ezeket a deformációkat.
Ebben az esetben Galinak csak az elhelyezkedések hozzáadásával és a földrajzi adottságok részletezésével kellett befejeznie az információt. Manuel Morato azt állítja, hogy ez a hipotézis meglehetősen valószínűtlen a Padrón Real titkos jellege miatt, amelyet féltve őrzött a Sevillai Casa de la Contratación, és amelyeknek elavult példányait megsemmisítették, hogy ne kerüljenek idegen hatalmak kezébe. Más okokat az eredeti helyén végzett mérések hiánya motiválhatott volna és a földrajzi hosszúság meghatározásának lehetetlensége a 16. században.
Francisco Gali világszerte ismert a transz-csendes-óceáni útjai miatt, de keveset vagy semmit nem tudunk róla amerikai megjelenése előtt. Feldezte az acapulcói útvonalat Manilába 1583-ban, a sevillai Archivo General de Indias-ban tárolt adatok szerint. Felfedezte Hawaii szigetvilágának szigeteit, Kalifornia partvidékét és az első felfedező volt aki látta a San Francisco-öblöt, bár nem kelt át rajta. Felfedezését így Gaspar de Pórtolanak tulajdonították 1769-ben és Juan de Ayalának, aki előszőr kelt át az öblön vitorláshajóval 1775. augusztus 5-én.
1585-ben, ez a sevillai navigátor megírta az Utazás, felfedezések és megfigyelések Acapulcótól a Fülöp-szigetekig, a Fülöp-szigetektől Makaóig és Makaótól Akapulcóig című könyvét.
A kéziratot eljuttatták Mexikó alkirályához, de ismeretlen okok miatt, a holland Jan Huygen van Linschoten (1563-1611) kezébe jutott, aki azt hollandul adta ki Az indiák győzelme címen (Amszerterdamban 1596-ban, 1614-ben, 1626-ban). Szintén lefordították angolra és németre 1598-ban, latinra 1599-ben és franciára 1610 és 1638 között. Azonban sosem adták ki spanyolul. Ráadásul Gali földi maradványának holléte ismeretlen, egy másik rejtély, amely körülveszi ennek a férfinak az életét.
Gali térképészként dolgozott három Relaciones Geograficas-on: Tlacotalpa (1580 februárjában), Coatzacoalcos (1580 áprilisában) és Tehuantepec (1580 szeptembere-októbere). Az első két térképet szerzőjük írta alá, míg a Tehuantepec-térkép névtelen, "bár ennek van egy félreérthetetlen hasonlósága a másik két Gali által készített térképpel. Azonban ez a térkép nem kap nagy figyelmet, mivel hiányos. Nyilvánvaló, hogy nem ugyanazokkal a mérési technikákkal készült, mint amiket Gali használt másik két öbölbeli térképén" - Mondja Manuel Morato.
Morato szakemberekkel együtt a Spanyol-amerikai Tanulmányok Iskolától [EEHA] a Tudományos Kutatási Tanácsnál (CSIC) 2010 óta dolgozik a terület történeti távlatból végzett ábrázolásáról szóló tanulmányon, 16. századi térképeket használva, különösen azokat, amelyek az amerikai kontinens felfedezésével és gyarmatosításával kapcsolatosak.


(3 értékelés)
 

Megjelent A Mi Otthonunk novemberi száma

amiocimlap 201911 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 147 vendég böngészi

bav logo kicsi banner