Ring Magazin

Vasárnap, 2019. Jûlius 21.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Tudomány Múltidő Az első emberek már 65 ezer évvel ezelőtt megjelentek Ausztráliában

Az első emberek már 65 ezer évvel ezelőtt megjelentek Ausztráliában

E-mail Nyomtatás PDF

Eszközök, festékek és egyéb leletek, amelyek egy észak-ausztráliai ősi sziklamenedékből származnak, új betekintést adnak Ausztrália korai életébe. Az első emberek 65 ezer évvel ezelőtt érkezhettek meg a kontinensre - 5 ezer évvel korábban, mint azt eddig feltételezték - és kifinomult kézművesek voltak – írja a ScienceNews.

A kutatók eredményeiket a Nature című folyóratban július 19-én megjelent tanulmányukban foglalták össze. Régészek három különböző rétegből tártak fel tárgyi leleteket Madjedbebében, Ausztrália legrégibb ismert emberi lakóhelyén, a 2012 és 2015 között zajló ásatások során.
A legrégebbi, legmélyebb réteg több mint 10 ezer emberi kézműves maradványt tartalmazott. Ez a rejtekhely tartalmazta a világ legrégibb csiszolt fejszefejeit, Ausztrália legrégebbi magörlő és festék megmunkáló eszközeit, kőhegyeket amik lándzsaahegyek lehettek, valamint tűzhelyeket és egyéb emberi tevékenységek maradványait.
"Amikor az emberek az őseinkre gondolnak, hajlamosak úgy gondolni, hogy primitívnek, kevésbé kulturálisan sokszínűnek kellet lenniük, vagy úgy vélik, hogy őseink valószínűleg kulturálisan rendkívül lenyűgözőek voltak" - mondta el Peter Hiscock, a Sydney-i Egyetem régésze, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében.
"Ez az utóbbi nézetet jelzi. Abban a pillanatban, amikor az emberek Ausztráliába kerülnek, mindezeket az igazán okos dolgokat csinálják."
Valószínűleg tüzeket gyújtottak az éjszakai tevékenységekre, magokat őröltek az ételekhez és okker festékeket használtak a barlangfalak vagy saját testük díszítésére - mondta el Hiscock.
Ausztrália legkorábbi emberi lakhelyének korábbi becslései - 47 ezer és 60 ezer évvel ezelőtti időszakra vonatkoztak - a Madjedbebe lelőhelyen 1989-ben talált leletekből származtak. De a régészek kételkedtek azokban az eredményekben, mert nem voltak részletes leírások a tárgyakról, és nem voltak tisztában azzal, hogy a műtárgyak ugyanolyan korúak voltak-e, mint a környező üledék - mondta el a tanulmány társszerzője Zenobia Jacobs, az ausztáliai Wollongong Egyetem régésze.
Jacobs és kollégái az újonnan feltárt tárgyak életkorát még pontosabban becsülték meg, a föld alatti tárgyak lokalizálásával és egy módszer alkalmazásával amit optikailag stimulált lumineszcencia-datálásnak neveznek, ami megmutatja, hogy egy ásványi szemcse mikor volt kitéve utoljára napfénynek az üledékben, ahol a leleteket megtalálták. Az ember okozta tüzek faszén maradványainak radiokarbonos kormeghatározásával együtt ezek az elemzések sokkal pontosabb becslést adtak a leleteket körbevevő üledékek koráról különféle mélységekben. A tesztek azt mutatták, hogy a legmélyebb lelet - kb. 2,15 és 2,6 méterrel a felszín alatt - körülbelül 53 ezer és 65 ezer év közötti.
Azt mondani, hogy az emberek Ausztráliában pontosan 65 ezer évvel ezelőtt vetették meg a lábukat, "az adatok kissé optimista értelmezése lehet" - mondja Hiscock. Ez azért van, mert a homokban eltemetett elemek hajlamosak egy kicsit elmozdulni. Ő az első emberek megérkezésének egy konzervatívabb becslését javasolja 55 ezer és 60 ezer év között. Mégis - teszi hozzá Hiscock - ez a szűkített tartomány jelentős javulást jelent a széles, bizonytalan időtartamon belül, amellyel a régészek korábban dolgoztak.
Ezek az új dátumok betekintést adhatnak abba, amikor a modern ember kivándorolt Afrikából. Ez viszont segíthet abban, hogy meg lehessen határozni, hogy az ember mikor keveredett ősi emberszabásúakkal más kontinenseken - mint a neandervölgyiekkel Európában és a gyenyiszovaikkal Ázsiában - amelyek génjei némely modernkori ember DNS-ében tovább élnek.

 

Kapcsolódó cikkek:

A neandervölgyiek belterjessége még ma is érezteti negatív hatását

A csendes-óceáni szigetek lakóiban élnek tovább a gyenyiszovai ember génjei

A nikotinfüggőség kialakulásában is közrejátszhat a Neander-völgyi embertől örökölt DNS

Ősi emberi csonttöredékeket fedeztek fel az Altaj-hegység barlangjában

Az ember és neandervölgyi rokona 10000 évvel korábban találkozott

A klímaváltozás határozta meg az afrikai "kirajzás" dátumát


(1 értékelés)
 

Megjelent A Mi Otthonunk júliusi száma

amio 201907 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 106 vendég böngészi

bav logo kicsi banner