Close

Múzsalét vagy trauma? Tomoe Gozentől Angela Davisig és tovább

muzsa2

Mind az emlékezésnek, mind a felejtésnek létezik aktív és passzív formája. Aktív, ha kívülről, különböző eszközökkel támadjuk, passzív, ha szépen elhomályosul valami, valaki. Újra és újra kulcskérdés a magyar és az egyetemes történelemben, irodalomban egyaránt, hogy ki az, aki a nagyközönség révén a „számon tartott” kategóriába tartozik és ki az, aki a feledés homályába merül. Át lehet kerülni egyik helyről a másikba? Esetleg nem is a nagyközönség dönt?

 

 

Korábbi bejegyzésünkben már felhívtuk kedves olvasóink figyelmét az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megrendezett „Történelemformáló nőalakok a kulturális emlékezetben” c. konferenciára, amit május 22.-én tartottak meg az egyetem Kari Tanácstermében.
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapó nőtörténelem térnyerését, kibontakozását ez az egész napos esemény, az előadások és kérdések, hozzászólások sokfélesége is alátámasztja.
Aktualitását pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az előadókon keresztül megszólaló múzsák, politikus nők, színésznők saját maguknak megfogalmazott kérdései ma is a köztudatban lebegnek, élnek. Igen színes előadói palettával találkozhattak azok, akik ellátogattak az eseményre. A felszólalt hallgatók között találunk kriminológust, irodalmárt, történészt. Az előadások középpontjába olyan nőalakok kerültek, akik a maguk korában egyedülálló szereplőként jelentek meg. Időnként férfiakat megszégyenítő bátorsággal állták meg a helyüket, akár politikai, akár vallási, akár csatatéren elszenvedett harcról volt szó. Mit jelent „történelemformáló” alaknak lenni? Múzsalét vagy trauma?

Egy egyetemi oktató, aki a hippi mozgalom kiemelkedő alakjaként vívta politikai harcát, vállalva a börtönbüntetést is. Mit kezd az utókor Angela Davis személyével? Egy nő Mussolini árnyékában, akinek módszerei átvezettek bennünket a modern pedagógiába. Maria Montessori jelentősége több, mint a leírt pedagógiai módszerek, mégis hogyan látjuk őt? Egy magyar várvédő nő az 1600-as évekből, aki átadja Wesselényi Ferencnek a várat. Szerelemből? Kötelességtudatból?
Miként kapcsolódott össze a nemzeti identitás egy magyarországi születésű szerb festőművésznő életében, munkásságában? Hogyan élteti és védelmezi a legnagyobb világégésben az elkeseredetteket egy szociális nővér?

meret nok konf3

A kulturális emlékezet kánonjának működése megrostálja és átformálja történelmi, irodalmi alakjainkat. Bűnbakból excentrikus, emancipált nőt farag, mint Szendrey Júliából. Egy Habsburg császár feleségének nevet ad, fénnyel veszi körül, mint Erzsébetet. Legendából valós alakot, valós alakból legendát varázsol, mint Tomoe Gozenből. Vagy éppen az aktuális politikán keresztül a megbélyegzést választva igyekszik emlékétől megszabadulni, ahogyan azt a connecticuti boszorkányperek vádlottjaival, Salkaházi Sárával vagy Szeleczky Zitával tette.

És míg a „Nőstényfarkasok” lelkes harcukat vívják Jókai lapjain, korunk lányai és asszonyai ugyanazt a kérdést teszik fel maguknak: kell-e választanom a hagyományos családi szerepek és a közéleti szerepvállalás között? Ki lesz a következő Angela Davis? Kiben bukkan fel újra Szeleczky Zita?

 

Írta: Tuzson-Berczeli Bernadett

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top