Stockholm/Budapest – Hat év múlva 90 százalékos szélessávú mobilinternet-lefedettség lesz a világon, miközben a mobil adatforgalom várhatóan a mostani tízszeresére nő – derült ki az Ericsson svéd távközlési óriáscég éves üzleti innovációs fórumán Stockholmban, aminek fő témái a digitális technológia jövője és társadalmi hatásai voltak.
Hans Vestberg, az Ericsson vezérigazgatója előadásában hangsúlyozta: hatalmas átalakulás zajlik a telekommunikációban, 25 év alatt nulláról 7,1 milliárdra nőtt a mobil előfizetések száma, 5 év alatt ért el 2,9 milliárdot a szélessávú mobil előfizetések száma. Ez a változás még lassúnak számít ahhoz képest, ami a következő öt évben várható – mondta Hans Vestberg, hozzátéve: 2019-re várhatóan 9 milliárd mobil előfizetés lesz a világon, több mint ahány ember. A szélessávú mobil előfizetések száma el fogja érni 7,5 milliárdot, két és félszer annyit, mint most – közölte. A mobilhálózatokon bonyolított adatforgalom típusát nézve 2010-ben még nagyjából egyenlő volt a hang és az adat aránya. Idén ez nagymértékben eltolódott az adat javára, mintegy tízszer nagyobb az adatforgalom (többek között az internetes böngészés, alkalmazások használata, videónézés, zenehallgatás) aránya, ami 2020-ra várhatóan a mostani tízszeresére fog nőni, elsősorban a médiatartalmaknak köszönhetően. Ez a technológiai átalakulás óriási hatással lesz más iparágakra, többek között a médiára, a pénzügyi szektorra, az egészségügyre és az autógyártásra. Meg kell érteni, hogy mik lesznek az elvárásai ezeknek az iparágaknak – mondta Hans Vestberg.
Az országok közötti versengést nagyban befolyásolja a digitális infrastruktúra fejlettsége – mondta. Hozzátette: a társadalmi részvétel, a szolgáltatásokhoz egyenlő eséllyel való hozzáférés biztosítása kiemelten fontos. A nemzeti kormányokkal való együttműködésről szólva Hans Vestberg az MTI kérdésére elmondta: Európában jóval összetettebb a helyzet, mint például a nagyjából hasonló méretű Egyesült Államokban, mivel a távközlés, a műsorszolgáltatás és az internet szabályozása jelentősen eltér egymástól. A legszigorúbban a távközlés területét szabályozzák a kormányok, meghatározva az árakat, az adatok kezelését – mondta. A műsorszolgáltatást elsősorban a közszolgáltatók esetében szabályozzák, az internetet pedig egyáltalán nem kötik szabályok, mivel nincs felette kormány. Azonban az internet-szolgáltatók tudnak távközlési szolgáltatásokat nyújtani (internetes telefonálás) és a műsorszolgáltatók által előállított tartalmat is tudják interneten keresztül közvetíteni – fejtette ki. A távközlési szolgáltatóknak előírt szabályozást nem lehet az internetre alkalmazni – mondta. Ugyanazokért a szolgáltatásokért versenyeznek a távközlési és az internetes szolgáltatók, azonban csak a távközlés és a műsorszolgáltatás van szabályozva – mutatott rá, hozzátéve: ez egy dilemma az iparágban.
Az internetsemlegességről, vagyis arról, hogy legyen-e megkülönböztetés az interneten zajló adatforgalomban a fontos és kevésbé fontos adat között, az Ericsson vezérigazgatója nem foglalt egyértelmű állást. Nincs egyszerű igen vagy nem válasz erre a kérdésre – jegyezte meg. Mindenkinek biztosítani kell a hozzáférést az internethez, ebben nem lehet diszkrimináció – mondta. Ugyanakkor lehetnek olyan helyzetek, amikor meg kell különböztetni az egyes eszközöket egymástól – tette hozzá, idézve egy esetet, amikor a hálózatba kapcsolt autó önkormányzó üzemmódban előnyt élvezhet egy videót letöltő emberrel szemben a sávszélesség-használatban.
MTI