Close

Virágélet?

Szerencsések vagyunk. Olyan korban élünk, amelyben nem muszáj kimennünk a kertbe ahhoz, hogy zöldség legyen az asztalunkon. Aratnunk sem kell, mégis van kenyerünk. Nem kell kapálnunk a tűző napon, mégis lehet főtt kukoricánk, eprünk, hagymánk. Csak pénz kell, és minden beszerezhető.
De más miatt is szerencsések vagyunk. Bármi olyan színű és ízű lehet, amilyet csak kívánunk. A nápolyi lehet citromízű, pedig nem látott citromot. A tollban csokiillatú a tinta, pedig nincs benne csokoládé. A játékbolt kirakatában kék színű a játékmackó, pedig…

Néhány éve nagy felháborodást keltett a következő történet: valamelyik nagyvárosi iskolában a gyerekek váltig állították, hogy a tehén bizony lila színű. Hogyan? Hát a gyerekek ennyire buták, hogy még ezt sem tudják? De – kérdem én – honnan kellene tudniuk, ha még nem láttak élő tehenet? Ráadásul lehet, hogy a biológiakönyvük nem volt színes, csak az a bizonyos csokipapír.
Ugyancsak félrevezető játékot láttam minap az egyik játékbolt kirakatában: lila bébi póniló sárga hajjal, rózsaszín pelenkában fekszik az ugyancsak rózsaszín dobozban. Nyilván van rá kereslet, egyébként miért gyártanák nagy tételben? A játéknak viszont ezúttal nem csupán a „színvilága” mond ellent a természetnek, ugyanis a frissen világra jött hús-vér csikót nem kell bölcsőbe rakni vagy pelenkázni, de még dajkálni sem, hiszen születése után szinte azonnal lábra áll. Vajon az a lány is így fogja tudni, akit kiskorában pelenkás bébipóni várt a karácsonyfa alatt?
Hasonlóan érdekes jelenségre bukkantam nemrég egy bevásárlóközpontban. Hatalmas, henger alakú automatában virágcsokrok. Csak be kell dobni a megfelelő összeget, beütni a kiválasztott csokor kódját és máris kezünkben tarthatjuk a „friss” (hiszen hűtött), élővirágból kötött rózsacsokrot. Ha tehát eddig azt gondoltuk, hogy szeretteink megajándékozásához el kell másznunk a legközelebbi virágboltig (szélsőséges esetben virágos mezőig), bizony tévedtünk. Csak érme, gombnyomás, ajándék. Ilyen egyszerű.
Ezek után talán meg sem fogunk lepődni, ha húsz év múlva a gyerekek így vélekednek majd: „Hogy mi a virágpor? Hát feloldod vízben és virág lesz belőle”.

Eredeti megjelenés: http://www.kabalasziget.hu/index.php?rovat=14&id=205

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top