Close

Támogatja az Európai Parlament a tranzakciós adó európai uniós bevezetését

Jelentős többséggel megszavazta az Európai Parlament szerdán azt a jelentést, amely támogatja a pénzügyi tranzakciókra kivetett illeték európai uniós bevezetését.

Anni Podimata jelentéstevő fogalmazása szerint az uniós képviselőtestület ezzel határozott jelzést kívánt küldeni az EU-tagországok állam- és kormányfőinek, akik szerda este Brüsszelben találkozva a gazdasági növekedés lehetőségeiről tárgyalnak.

Az uniós tagországok megosztottak a Tobin-adó néven is ismert illeték egységes bevezetését illetően.

Az EP ezért azt is javasolta, hogy az adót akkor is indítsák el, ha egyes tagállamok egyelőre nem vesznek részt a rendszerben. Az uniós szabályok szerint mindazonáltal adóügyben csak egyhangú döntés születhet a tagországok között.

Az Európai Bizottság javaslata szerint 0,1, illetve 0,01 százalékos illetékről lenne szó, tranzakciótól függően. Az EP támogatta a javaslatot, de sürgette, hogy az adó legyen még inkább célzott, semmiképpen ne lehessen megkerülni. A jelentés szerint egyedül a nyugdíjalapok mentesülhetnek az illeték alól.

Az EP a strasbourgi plenáris ülésen 487 igen szavazattal, 46 tartózkodás mellett, 152 voks ellenében szavazta meg a jelentést.

Az uniós parlament közleménye arra is emlékeztet, hogy közvélemény-kutatások szerint az EU-lakoság kétharmada támogatja a tranzakciós illeték kivetését.

Az érintett tagállamok ellenzésének egyik oka, hogy világszinten nem sikerült döntésre jutni az adófajta bevezetéséről, és egy esetleges egyoldalú lépés következtében az EU versenyhátrányt szenvedhet el.

A strasbourgi EP-vitában a magyar képviselők közül felszólalt Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz), Tabajdi Csaba (MSZP), valamint a szlovákiai Mészáros Alajos (MKP).
   
Pelczné egyebek között azt hangoztatta, hogy „ez az első olyan lépése az európai válságkezelésnek, amely nemcsak nemzetközi fiskális egyezmények szintjén fog megvalósulni, hanem hatásai a gyakorlatban is érzékelhetőek lesznek”. Sajnálatát fejezte ki, hogy az új európai adónem nem valósulhat meg globális szinten, sőt, talán a teljes unió szintjén sem, de úgy vélte, így is jelentős bevételhez juttathatja Európa gazdaságát.

Méltatta, hogy a jelentés abból indul ki: „a pénzvilág, amely spekulatív és rövid távú céljainak mindent alárendelő magatartásával a válság egyik fő kirobbantója volt, nem segített a válságkezelésben, sőt – ha úgy tetszik – annak is inkább a haszonélvezője akart lenni”. Ezt az ellentmondást kezeli szerinte a jelentés.

Tabajdi Csaba – mint közleményében írta – úgy vélekedett: „Az uniós tranzakciós adó nem az embereket sanyargatja, eltérően a Fidesz-kormány csekkadójától. Az európai pénzügyi tranzakciós adó mielőbbi bevezetése azért is kiemelten fontos lenne, hogy az európai polgárok tisztán lássák: az EU nem rájuk, hanem a pénzügyi szektorra helyezi a válság terheit.” Szerinte „Magyarországon ugyanis a jobboldali kormány a tranzakciós adó címszava alatt újabb, a lakosságot érintő megszorításokat hajt végre”.

Úgy fogalmazott, hogy „az európai szintű tranzakciós adó nem a lakossági, hanem a nagy értékű, üzleti tranzakciókra, spekulációs műveletekre vonatkozna. Igazságosabban osztaná el a válságkezelés terhét, nem pedig a sárga csekkek megadóztatásával sújtaná az állampolgárokat, mint a Fidesz.”

Mészáros Alajos (MKP) hozzászólásában kiemelte: a pénzügyi tranzakciós adó mintegy 57 milliárd euró mértékben teremthet új bevételeket, mellyel „nagyban hozzájárulhat a piacok stabilizálásához és az igazságos teherelosztáshoz”. Hozzátette: az Európai Unió képviseli ma a világ legnagyobb pénzügyi piacát, és ekként felelőssége is, hogy megtegye az első lépéseket ebben az irányban.

Forrás: mti

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top