Ring Magazin

Vasárnap, 2018. December 16.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Hír és hátTér Külföld Lengyel-magyar két jó barát – azaz mit tartogat még a 7. Cikkely?

Lengyel-magyar két jó barát – azaz mit tartogat még a 7. Cikkely?

E-mail Nyomtatás PDF

euhungAz EU azt fontolgatja, hogy a Magyarország és Lengyelország ellen kezdeményezett 7.cikkely szerinti eljárást egy közös eljárás keretében bonyolítsa le. A közös eljárás megakadályozná, hogy egymás érdekében élhessenek vétójogukkal.

Tartózkodni vagy nem tartózkodni? - az itt a kérdés. Jó kérdés, azt jelenti, hogy valamilyen okból egyszerűen nem akarok állást foglalni. Bár már ez így önmagában is állásfoglalás. Ha van véleményem, tiszta sor: igent mondok vagy nemet. Ha nincs véleményem, akkor kerülöm a megszólalást. Egy hete megy a vita arról, vajon érvényes-e, vagy sem a Sargentini-jelentés kétharmados elfogadása, és ezzel a 7. cikkely szerinti eljárás megindítására tett javaslat az Európai Parlamentben. Tengernyi írás, vélemény olvasható és hallható e kérdésről nemcsak nálunk, hanem szerte Európában. A magyar kormány semmisségi keresetet nyújt be az Európai Bíróságnál, az EP-lobbi fölényesen nézi az újabb harcot, a magyarok jobbik fele szitkozódik a brüsszeli önkény ellen, balik fele pedig az isteni – pardon liberális – igazságot látja a döntésben. Nesze nektek, szól az igazságtételi verdikt, a 48 %-os parlamenti kétharmadra miért ne lehetne az EP-ben 64% a kétharmad? Minden tiszta matematika, csúsztatott liberális matek.
Mert a magyar parlamenti túlsúlyt a választási törvény biztosítja, melynek alapját a rendszerváltó, akkor még egyetértő pártok fektették le, a mindenkori győztest preferálva, hogy Magyarországon ne legyen elnyúló kormányalakítási képtelenség és ebből fakadó politikai zűrzavar. Az Alapszerződés 7. cikkelyéről szóló európai parlamenti szavazást pedig a 354. cikkely írja elő, egyértelműen az összes leadott szavazat kétharmadára. Ezt sem az EP Eljárási Szabályzata, sem az EP előzetes jogi állásfoglalása nem írhatja felül. Vagy ha mégis, akkor szerintem csak egy szokványos EP szavazás volt a Sargentini-jelentésről, és a 7. cikkely szerinti eljárás megindításáról nem is szavaztak.

A Mandiner.hu független német szakértőhöz fordult igazságtételért. A megkérdezett, Alexander Thiele a híres Göttingeni Egyetem jogi karának oktatója, uniós jogi szakértő a következőket mondta: „Az olyan különleges többséget igénylő szavazásoknál, mint a Sargentini-jelentésről szóló szavazás, a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kell venni.” Ha német jogtudós mondja, akkor biztos úgy is van! De bennem a kisördög mindig fakenews-t szimatol, ezért utánanéztem Thiele „professzornak”. Alexander Thiele valóban létezik, a kérdés szakértője, hiszen pár éve európai jogból doktorált. Thiele nevével a Verfassungsblog nevű oldalon is találkoztam, ahol múlt év júliusában a 7. cikkellyel kapcsolatban egy érdekes tanulmányt tett közzé. https://verfassungsblog.de/art-7-euv-im-quadrat-zur-moeglichkeit-von-rechtsstaats-verfahren-gegen-mehrere-mitgliedsstaaten/

„Art 7 EUV im Quadrat? Zur Möglichkeiten von Rechtstaats-Verfahren gegen mehrere Mtgliedstaaten” (Több tagállammal szembeni jogállamisági eljárás lehetőségeiről). A tanulmánytól leesett az állam. Minden világos, mondhatnám. De mielőtt fejtegetésekbe és elemzés bocsátkoznék (tegyék meg helyettem hazai és egyéb szakértők), pusztán csak a tanulmányban felvetett gondolatokat osztanám meg.

2017 decemberében maga az Európai Bizottság indított a 7. cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen a bevezetni kívánt igazságügyi reformok miatt. Akkor ott a magyar kormányfő bejelentette, hogy a legfőbb döntéshozó szervben, az Európai Tanácsban Magyarország élni fog vétójogával, és megakadályozza a szavazat- és támogatás elvonással járó döntést. Magyarország soha nem fog Lengyelország ellen szavazni, az ezeréves barátság megingathatatlan.

Hasonlóképpen nyilatkozott a lengyel kormányfő is, mikor a Sargentini-jelentést beterjesztették. Azaz a két ország csiki-csuki játékot játszik az Európai Tanácsban! Ezt kellene megakadályozni, ezért a jogi szakértők azt vizsgálják, hogyan, milyen jogi értelmezéssel lehet az egyre erősödő V4 befolyást tönkretenni! Mert kétségeink ne legyenek, a Lengyelország elleni eljárás a népességét és ezáltal szavazati súlyát tekintve legerősebb kelet-európai országot akarja szavazatától megfosztani, és a súlyozott többségű szavazásoknál a nyugat-európai (liberális, baloldali, bevándorláspárti etc) „demokratikus” túlsúlyt biztosítani.

Magyarország Orbán növekvő európai népszerűsége és befolyása valamint következetes migráció ellenes magatartása miatt van útban, ezért a honi civil szervezetek (fel)jelentései nyomán indult egyoldalú - elfogult, mondhatni koncepciós - vizsgálat az Európai Parlamenten keresztül vonatná meg Magyarország szavazati jogát. Csakhogy ebben az esetben az Európai Tanácsban a lengyelek vétóznának. Itt van ez a két ezeréves renitens kelet-európai ország (bizony, annak számítunk, enyhe lekicsinyléssel), és kijátszanák az EU döntési mechanizmusát, a többségi akaratot!

Thiele göttingeni jogtudós szerint van megoldás erre a problémára. Ugyanis, amikor a 7. cikkelyt megalkották, elképzelhetetlennek tűnt, hogy egyszerre több tagállam sértené meg súlyosan az EU alapértékeit. Most viszont ez a helyzet, a Lengyelországban és Magyarországon elindult folyamatok a 7. cikkely értelmezésének újragondolását kívánják meg. Az ET szavazási mechanizmusa miatt működni nem tudó kizárási és támogatásmegvonási szankció megoldható lenne, ha Magyarországgal és Lengyelországgal szemben közös eljárást alkalmaznának. Egy ilyen közös eljárás – így szól az elképzelés – ahhoz vezetne, hogy az Európai Tanácsban csak egyszer szavaznának a két ügyben. Az egyhangú döntés követelménye természetesen továbbra is fennállna. Csakhogy ebben az egyszeri szavazásban Lengyelország és Magyarország közös eljárásban lenne előterjesztve és így egyiküknek sem lenne szavazati joga. Az egyhangú döntés követelménye akkor teljesülne, ha a 26 másik tagállam igennel szavazna. (ill. tartózkodna, vö. 345.c. AEUV)

A 7. cikkely szabályozása az eljárás összekötésének ilyen lehetőséget nem zárja ki. Az uniós szerződés szabályai által előre nem látott működésképtelenség megengedhetővé tenné, hogy az összekapcsolási lehetőséget elfogadják, és megengedné az egy tagállammal vagy tagállamok csoportjával szembeni 7. cikkely szerinti eljárást.

Hogy a jog ne sérüljön, nem elég a gyanú az érintett együttműködő, egymást támogató tagállamokkal szemben. Bár már első pillantásra nyilvánvaló, hogy Lengyelország és Magyarország az ET egyhangú döntését meg akarja akadályozni, mégis empirikus, megalapozott bizonyítékokra van szükség – mondja a jogtudós. Azt pedig láttuk, találnak bőven. Ne legyenek kétségeink, az Európai Unió döntéshozói és bürokratái mindent el fognak követni, hogy rájuk bizonyítsák a jogsértő együttműködést.

Holott Lengyelország és Magyarország egyszerűen élni kíván az Alapszerződés adta vétójogával.

Rab Irén történész, közíró


(4 értékelés)
 

Megjelent A Mi Otthonunk decemberi száma

amio 20181206 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 264 vendég böngészi

bav logo kicsi banner