potenz viagra kaufen viagra ohne rezept kaufen cialis per rechnung kaufen kamagra online apotheke com erfahrungen kamagra kaufen ohne rezept deutschland viagra kaufen ohne rezept billig

Ring Magazin

Kedd, 2019. Jûlius 16.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap

Kaméleonlány: a lélek feszítővasakkal

E-mail Nyomtatás PDF

kameleonlanyA Vallai Kertben került bemutatásra Illés Márton Kaméleonlány című darabja, mely a Független Színház egyik legújabb előadása. Mivel a roma kisebbség támogatását tűzte zászlajára ez a színház, ez alkalommal is egy roma színésznő, Lovas Emília a főszereplő.

A Vallai  Kert kis terme tökéletesen megfelelt ennek az előadásnak. Hangulatot varázsolt a néhány néző számára az egyszerű színpadkép, mely nem volt elválasztva a közönségtől, pusztán egy szék és egy paraván volt a díszlet, ez utóbbira érdekes képeket vetítettek az előadás alatt.

Az alkotók utólagos tolmácsolásából tudhattuk meg, hogy a roma story telling fesztiválon összegyűjtött történeteket szedték csokorba, és írtak belőle egy monodrámát, mely egy cigánylány megpróbáltatásait hivatott elbeszélni.

A rendező, Szegedi Tamás szereplő választása remeknek bizonyult: a fiatal Lovas Emília meglepetést okozott a címszerepében szintén Emíliát alakítva természetességével, cserfességével és állandó mosolyával, mely magával ragadta a nézőt. Igen, hitelessé vált a története.

Dekonstruált társadalom-rekonstruált problémák

Olyan szociológiai problémákat feszegetnek ezek a monológok, mellyel nap mint nap szembe kerülünk az utcán vagy a  TV híradót nézve. Miért bélyegzik meg a cigányokat? Miért nem disztingvál a társadalom? Hogyan válhatnak dekonstrukciós elemekké ezek a kisebbségben élő emberek? Milyen is a kisebbségi életérzés? Motiválja-e még őket a  létkérdes, vagy determinált a kitaszítottságuk? Morálfilozófiai szempontból elítélhető-e ha egy gyereklány teherbe esik és nem hajlandó  ezért leérettségizni? Történelmileg vannak elszigetelve a keresztény magyaroktól vagy ugyanazokat a problémákat rekonstruálják újra meg újra, ezáltal megfosztva magukat is a felemelkedés lehetőségétől? Van-e értelme egyáltalán a cigányság felemelésére irányuló társadalmi összefogásnak, vagy bináris opozícióban találjuk magunkat: hiszen akarat nélkül nincs felemelkedés?


Mazohista játszik mozaikokkal

A lány cigány identitása a kardinális pontja a darabnak. Nem érti miért kell önmagát és társait romának nevezze. Ez bár a politikai korrektség sallangja, nagyban hozzájárul önmaga kaméleonként való definiálásához.
Több történetet gyúrtak egybe, melyek laza láncban fonódnak össze. Minden egyes gyerekkori emlék, a nagyapa szavai, a temető képei, a vándorlás megpróbáltatásai, vagy éppen a jelenben a mazohizmussal felérő önmarcangolás, az iskolai megbeszélés, amikor a  tanára akar segíteni a gyereklánynak--lendületbe hozzák az előadást, és sokrétű megmutatkozási lehetőséget adnak a fiatal színésznőnek. Táncba hívnak ezek a mesék, egy régóta táncolt cigány táncba, mely betekintést enged egy teljesen más kultúrába, más gondolkodásmódba. Menet közben érezzük mennyire távol vagyunk mi még a cigány kultúrkörtől, hiszen annyira mások. Aki akar valamit közülük, az tízszer többet kell teljesítsen, hogy túlugorja azokat a korlátokat, melyek a stigma miatt kerülnek eléje.

 

A katarzis elmarad


Talán élethűbb így az elbeszélés, hogy a lány végül úgy dönt, hogy a tanulás helyett a gyermekét választja, viszont hiányzik belőle a katarzis. Az anyai örömök elé néző Emília feladja a tanulás lehetőségét, ezáltal nemet mond a jövőre és saját felemelkedésére is. Szarkasztikusan mondja, hogy majd egy év múlva talán leérettségizik. Mindenki számára világos: ez soha ne fog bekövetkezni.

Ilyen összefüggésben lehetne társadalmi szatíraként is értelmezni, a társadalom egy olyan részének fanyar humorával, akiknek valós előrejutás helyett inkább csak a humor marad vigaszul.

Visszaköszön ebben a darabban az abszurd drámák kilátástalansága, a szavak üressége és az összekuszált lét értelemvesztettsége.
Az előadást követő beszélgetésben derült ki, hogy ez nem egy ember tragikus élete, hanem szimbólum. Hogy kinek mit jelent a Kaméleonlány, döntse el ki-ki maga, miután megnézte az előadást!

Alkotók:

Kaméleonlány: Lovas Emília

Író, dramaturg: Illés Márton

Hang-zene: Endrődi Szabolcs

Jelmez: Gulyás Kinga

Rendezőasszistens: Mátravölgyi Dorottya

Rendező: Szegedi Tamás András 


(3 értékelés)
 

Megjelent A Mi Otthonunk júliusi száma

amio 201907 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 91 vendég böngészi

bav logo kicsi banner